Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése
nult be. A segélyek kifizetését intéző számvevőség személyzete is megcsappant a bevonulás miatt. Ezért a pénztár nyitvatartási idejét korlátozták: minden nap 8 órától 3/4 12-ig volt nyitva. A hadba vonultak családtagjainak a segélyt minden hó 1-jén, illetve 15-én fizették.337 Karácsonykor a hadba vonultak szegény sorsú gyermekei részére rendezett a segélyező bizottság gyűjtést. Mintegy 100 család gyermekei kaptak karácsonyi ajándékot. A Kada Gyermekotthon gondozottjait is megajándékozták.338 A hadba vonult katonák gyámolító nélkül maradt családtagjainak segélyezéséről rendelkező 1882. évi XI. törvénycikkben körülírt állami segélyre szorulók köréből sokan kimaradtak. A törvény gyakorlati alkalmazásakor számos olyan ok, eset merült fel, melynél a segélyezés indokolt lett volna, de a törvény rendelkezése nem tette lehetővé. Ezen kívánt segíteni az év végén elfogadott 1914. évi XLV. törvénycikk, amely a népfölkelők, önkéntesek, tényleges katonai idejüket töltők családtagjait is állami segélyben részesítette. Kecskemét város közgyűlése az első háborús év végén — 1914. december 30-án - határozatba foglalta: „amennyiben a háborií következtében munkaképtelenné váló kecskeméti katonákról (népfölkelőkről) és családjaikról, valamint az első ilyen katonáknak általuk eltartott hozzátartozóikról való állami gondoskodás azoknak szerény megélhetésére nem biztosítaná és az saját munkájukkal, jövedelmeikkel, vagyonukkal nem lenne biztosítható, a társadalom segítségének igénybevételével maga a város közönsége fog arról gondoskodni, hogy az érettünk szenvedők és családjuk nyomortól mentesek legyenek.” Határozott a közgyűlés arról is, hogy „a hazáért elvérző hősök emlékét és önfeláldozását méltó módon megörökíti egyrészt, hogy háláját irántuk ily módon is lerója, másrészt, hogy hazafiságuk tündöklő példáját folytonosan ébren tartsaEnnek módját a háború befejezése után kívánták meghatározni.339 1915. január 19-én a főispán értesítette Kecskemét polgármesterét, hogy eddig az 1882. évi XL törvénycikk szerint államsegély annak nem járt, akinek ingatlana volt. Ezt azonban a kormány felülvizsgálta, és ettől kezdve olyan hadba vonult családtagja is kaphatott államsegélyt, akinek ingatlana volt. A segély mértéke azonban nem haladhatta meg 179 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
