Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése

Sándor Istvánné, dr. Kiss Jánosné és Faragó Béla árvaház-igazgató. Két irányban indult meg a munka. Előbb az államsegélyre jogosultak ösz- szeírásáról kellett gondoskodni. A mozgósítottak családjáról, a család helyzetéről nyilvántartást készítettek. Az államsegélyre jogosultak, az államsegély mellett kezdetben nem vállalhattak munkát. A polgármesteri hivatal segélyügyi osztályánál a segélyek iránti kérelmek felvételét, megvizsgálását önként jelentkező tanítónők, taní­tók, tanárok segítségével kezdték meg, akik a városi szegényügyi nyil­vántartások adatait felhasználva dolgoztak a szegényügyi osztályvezető rendőrkapitány irányítása mellett. Augusztus 12-én Sándor István azt írta a főispánnak, hogy 4-5000-re tehető a Kecskemétről eddig behí- vottak száma, s a behívás következtében 1000 család szorul közsegély­re. Augusztus közepére több mint 600 kérelem érkezett be. Több száz család részére 20 koronás segély kifizetése már ekkor megtörtént. (A segélyezés ügyét a rendőrkapitányi hivatalon belül Tormássy István rendőrkapitány fogta össze.) Sok ezer családnak sokféle szükségletéről kellett gondoskodni, ehhez pénzügyi fedezetet kellett teremteni. Az egész városra kiterjedő gyűjtés szervezését kezdték meg. A városi tanács a gyűjtéshez egy ki­áltványt nyomtatott az adakozásra való felhívás érdekében, melyet az újságokban is közzétettek. Két gyűjtőbizottság alakult a város bel- és külterületére. A bizottság tagjai kis csoportokban járták a házakat, a városban: 4000, tanyákon: 6000 házat látogattak meg, elfogadtak kész­pénzt, élelmiszert, ruhaneműt. A befolyó összegeket a város főpénztá­ra kezelte: a természetbeni felajánlásokat egy külön helyiségben, leltár mellett vették nyilvántartása. Sándor István polgármester kérte a főis­pántól, a belügyminiszternél eszközölje ki, hogy az összegyűjtött össze­get helyben használhassa fel a város.334 A segélyezések így kezdetben készpénzben történtek. Azért volt szükség egy ilyen kiterjedt akcióra, mert Kecskeméten nem voltak gazdag nagyvállalatok, nagybirtokosok, püspökök, akiktől nagy összegű adományokat lehetett volna elvárni. (A polgármester egy népkonyha felállítását is tervbe vette a befolyó kész­pénzből.) Az Országos Hadsegélyező Bizottság335 1914. szeptember 6-án alakult meg. Az állami segélyből törvényes oknál fogva kizárt, de gyá- molításra szoruló hátramaradottak részére egy külön alapot hoztak lét­177 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben

Next

/
Thumbnails
Contents