Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1918. évi történések
Péterné Fehér Mária M űszaki Kereskedelmi Rt.-tői még 1917 szeptemberében megrendelt lemezek és vasrudak ekkorra nem lettek leszállítva, így a polgármester volt kénytelen megsürgetni a szállításukat.304 1918. február 14-én a József Gőzmalom is leégett. A harmadik malom volt, amelyik Kecskeméten a háború alatt tűzvész martaléka lett. A részvénytársaságként működött üzemet újból fel akarták építeni, új tetővel akarták ellátni. A törvényhatósági bizottság azonban nem engedélyezte, vásárcsarnok részére kisajátították a területet.305 A tavaszi munkák megindulása előtt Sándor István a földművelés- ügyi miniszterhez fordult kérelemmel. Kecskeméten az 1917 őszi és téli katonai behívások folytán ijesztő munkáshiány állt elő. Különösen a 24 éven aluli, mezőgazdaságból élők behívása jelentett nagy érvágást. Pótlásukra március 15-ig 600 hadifoglyot kért a polgármester, majd április 15-ig újabb 600-at. Az összesen 1200 hadifogoly segítségével remélte a tavaszi mezőgazdasági, illetve szőlőmunkák elvégzését. Az aratási és kaszálási munkákra június 20-tól volt szüksége a városnak mintegy 800 munkásra, a július 10-e körül meginduló cséplési munkákhoz pedig 500 munkás kellett. A polgármester a fenyegető munkáshiányt csak a kért létszám biztosításával látta legyőzhetőnek.306 A földművelésügyi miniszter 1918. március 22-én elrendelte a vágómarhák hatósági igénybevételét. Kecskemétet 50 db, katonai célra alkalmas vágómarha átadására kötelezték. A főispán szerint Kecskemét nagyváros lévén, nagy hússzükségletét vették figyelembe, amikor ezt a csekély mennyiséget megállapították.307 Ugyancsak március végén a miniszterelnök Kecskemét és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területére közélelmezési kormánybiztost nevezett ki ifj. Ivády Béla személyében. A kormánybiztos kinevezésével a kormány célja a hadsereg nélkülözhetetlen szükségleteinek előteremtése, másrészt a polgári lakosság megfelelő ellátása volt. A leirat szerint az „az elmúlt 3 háborús gazdasági év igazolta, hogy a gazdasági jóléthez és gondtalansághoz szokott népünk még nem tanulta meg kiszámítani mi az ő tényleges szükséglete és fölösen halmozza össze készleteit, mások önző számításából vonják el készleteiket a köz elöl.” Ivády előbbieket felvilágosítani, meggyőzni kívánta, utóbbiakat kíméletlenül letörni. Állította, hogy nem közvetlenül irányítja a közélelmezési és közellátási ügyeket, hanem a közigazgatási hatóságokkal együtt.308 168
