Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
Az Országos Közélelmezési Hivatal, Izabella főhercegasszony védnöksége alatt, országos akciót indított hadikonyhák létesítésére. Az akció célja az volt, hogy a negyedik háborús télen a megélhetés nehézségein segítsen a nélkülöző lakosságnak. Kecskeméten már 1916 végén is állított fel a városvezetés népkonyhát, de nem sokáig, mert az OKH élelmiszertámogatást nem nyújtott. Sándor István 1917-ben is csak úgy látta értelmét a népkonyhák működtetésének, ha országos szervek megfelelő élelmiszercikkekkel támogatnák. Mivel Kecskeméten a munkás nép a város külterületén szétszórtan lakott, szükség lett volna 2-3 ún. főzőkocsira is. (1916-ban az ilyen jellegű törekvés sikertelen volt.) Az OKH felhívására a polgármester azt válaszolta, ha segítséget kap a város, megszervezi a konyhát.294 1917. október 29-én terményátvevő bizottságok kezdték begyűjteni a gabonanemüket, a munkát azonban nem tudták befejezni, mert az Országos Közélelmezési Hivatal vezetője rekvirálást rendelt el (150 000/1917. sz. rend.). Novemberben az Országos Zöldség, Főzelék és Gyümölcsforgalmi Rt. zöldségféléket rekvirált. Figyelmeztették a város hatóságát, ha a jogosan elvárt hatósági támogatás hiányában a rekvirált áruk nem volnának a fagy beállta előtt elszállíthatok, a hatóságot vonják felelősségre a károkért.295 Az év végén Kecskemét város mezőgazdasági bizottságának elnöke, Sándor István polgármester átfogó jelentést tett a honvédelmi miniszternek, a hadifoglyoknak és a katonáknak 1917-ben mezőgazdasági munkákban való alkalmazásáról. Eszerint májustól augusztusig átlagosan 2500 főnyi hadifogoly vett részt mezőgazdasági munkában. Július 4-én a sigmundsherbergi hadifogolytáborból kapott 100, majd az ostffyasszonyfai táborból kapott 113 fővel számuk 2700 főre emelkedett. Októberben azonban 250 főt a hadvezetőség elvont. Aratási és cséplési munkára 6 aratószázadot kapott a település, nélkülük a város területén nem lehetett volna idejében sem az aratást, sem a cséplést elvégezni. A mezőgazdasági célból egyénileg szabadságolt katonák száma úgy a mögöttes országrészekből, mint a harctérről - májusban átlagosan 530, júniusban 640, júliusban 760, augusztusban 660 fő volt. (Nem készült külön kimutatás arról közülük mennyi jött a mögöttes országrészből, mennyi a harctérről.)296 165 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
