Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
Ezután a polgármesternek a főispán segítségével az OKH- tól sikerült két vagon burgonya kiutalását megszerezni. A burgonya Túrócszentmártonról május 21-én megérkezett. Sikerült 50 q babot, néhány q kölest szerezni, amit még ezen a napon 6000 családnak a polgármesteri hivatal kiosztott. Jobb helyzetet a polgármester csak a város javára megállapított 15 vagon burgonya megérkezésétől, kiosztásától várt.271 1917. június elején liszthiány miatt már a gépgyár és a villanytelep munkásai is panaszt tettek az OKH-nak. A Kecskeméti Gyermekmen- hely is liszt nélkül volt egy hónapja. A város az OKH-nak tett felterjesztést, hogy a város nem kap annyi lisztet, amennyire szüksége lenne. Ugyanakkor azt a kereskedőt, akihez a gyermekmenhely be volt osztva, utasította, hogy a menhelynek esedékes lisztet a liszt megérkezésekor mindig előre mérje ki, hogy hasonló helyzet ne forduljon elő.272 Végül csekély lisztmennyiség beszerzésével a nyugalom itt is helyreállt. Az aratással foglalkozó munkásság részére - a Haditermény Rt. útján - 25 q babot s 25 q kölest utaltak ki Kecskemétnek, azzal az utasítással, hogy csak a legindokoltabb esetben vegyék igénybe.273 Kecskemét Mezőgazdasági Munkabizottsága - amely 19 körzeti munkabizottságból állt a város területén szétosztva - 1917. június 6-án tartott ülésén aggodalommal nézett a legfontosabb és legnehezebb gazdasági munka, az aratás és a cséplés elé. A kormány, a miniszterek, a főispán is állandóan arra figyelmeztettek — nem mintha ezt a városvezetés nem tudta volna hogy a termés sikeres betakarítása gazdasági és katonai érdek is egyben. Gondot elsősorban a nagyarányú munkaerőhiány okozott. Ezért a mezőgazdasági munkabizottság elnöke, Sándor István a földművelésügyi minisztertől Kecskemét területére 1000 hadifogoly kiutalását, a honvédelmi minisztertől pedig 40 (21-21 főből álló) katonai osztag mezőgazdasági munkára való rendelkezésre bocsátását kérte.274 A helyi középiskolák igazgatóit is felkérte a polgármester, hogy hívják fel a tanulókat a mezőgazdasági munkában való részvételre. Ez azonban nem járt nagy sikerrel, mivel az iskolák növendékei helyi földműves, vagy iparos családok tagjai voltak, akik saját családi gazdaságukban dolgoztak.275 Amíg gabona és burgonya nem termett elegendő Kecskemét határában, zöldségből és gyümölcsbőlkivitelre is jutott. A háború miatt azonban visszaesett Kecskemét gyümölcs kivi161 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben