Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
én kelt levelében. 1916. december óta a lakosság napi liszt fejadagja 180 g volt, kivételnek számítottak a kevés hadiüzem munkásai, akik napi 300 g-os adagot kaptak. Bár a nép panaszkodott, nagyobb nyugtalanság nem történt. 1917 áprilisára a főzelékfélék, beleértve a burgonyát is, elfogytak, ezzel az élelmezés nagyon megromlott. A lisztellátás a mezei munkák megkezdése előtt elégtelenné vált. A kiadott lisztjegyek egy részét nem tudták beváltani. Az ellátatlanok száma folyton emelkedett, ami egyrészt abból adódott, hogy a családok csak az év egy részére tudták korábban szükségletüket beszerezni, másrészt a szőlősgazdák vidékről szerződtetett munkásai, vagy a tavasszal érkezett hadifoglyok részére kénytelenek voltak hatósági ellátást igénybe venni. Ezzel egy időben megszűnt a burgonyaszállítás is. Elfogytak a Közélelmezési Hivatal által kiutalt bab- és köleskásakészletek. 1917. május 15-én asszonyok nagy sokasága várta reggel a polgármestert a városháza előtt, majd szitkozódva vonultak fel szobájához, éhes gyermekeik számára ennivalót kértek. Az elkeseredést fokozta a sok munka, ami az elégtelen táplálkozás miatt nehéz volt. Az asszonyok lisztjegyei május 17-re szóltak, de mivel ők tanyai lakosok voltak, azt hangoztatták, nagy kiesés volna nekik két nap múlva újra bejönni. A rendelkezésre álló készletekből osztatott ki számunkra a polgármester, de 11 órára egyre nagyobb tömeg - főleg asszonyok - csoportosult a városháza előtt. Egy részük berohant a városházára (szidták az urakat és az ellátottakat). 10 asszonyt a polgármester behívott, igyekezett őket megnyugtatni a liszt- és burgonyaküldemény közeli megérkezésével. A kint állók meg sem hallgatták a polgármestertől kijövőket, egyre jobban zajongtak. Sándor István a rendőrséggel utasíttatta ki őket a városházáról. A téren tovább tartott a zajongás. Déli 12 órakor a tömeg kisebb része abban a hitben, hogy a polgármester hazament, lakása elé vonult és a ház bezárt utcai ajtajára köveket dobált. A kiküldött rendőrök a nagyobb bajt megelőzték, a tömeget visszaterelték a térre, 40 asszonyt előállítottak. (Köztük voltak olyanok, akik délelőtt kaptak lisztet, sőt olyan is volt, aki ellátásban részesült.) Délután viszonylag csendben várakoztak a téren kisebb-nagyobb csoportokban. Egy-egy esetben a rendőrség szidalmazása miatt igazoltatták néhányukat. Hat óra tájban nagyobb csoportosulás, lárma alakult ki. A tömeg feloszlatására a polgármester kisebb katonai karhatalom kirendelését kérte. A feloszlatás nagyobb 159 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
