Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
Péterné Fehér Mária f elét, 400 db-ot a Hadügyminisztérium Sertés Átvételi Bizottságának átad.254 A kiutalt mennyiség azért volt jelentős, mert a földművelésügyi miniszter takarmányozás céljából tengerit nem biztosított. Az Országos Közélelmezési Hivatal népkonyhák felállításáról adott ki rendeletet (11 258/1916). Ráday Gedeon főispán szerint ezt a meglévő társadalmi szervezetekkel kellett megvalósítani. Kecskeméten a népkonyha védnökei Ráday Gedeonné, özv. Kada Elekné, Győrffy Pálné, Sándor Istvánná, Kiss Jánosné, Horváth Mihályné és Fodor Jenőné lettek. Két formában kívánták megvalósítani a közélelmezést: — népkonyha létesítésével (városi kezelésben), napi fél liter olcsó leves. Az ételeket a tábori konyhák, az ún. gulyáságyúk segítségével akarták előállítani. — közös konyha révén, a szegényebb értelmiségiek részére, vállalkozó útján. Itt két tál ételt terveztek: leves és főzelék (hetente kétszer hús), illetve leves és tészta. A leves 3 dl, a főzelék 25 dkg.255 Nagy volt a liszthiány 1917. március elején, ami azzal fenyegetett, hogy a napi 18 dkg liszt fejadagot le kell szállítani. Napok teltek el úgy, hogy lisztet nem kaptak, a más vidékről kiutalt liszt pedig a vasúti szállítás nehézségei miatt sokat késett. A polgármester - az OKH elnökének írt levelében - tartott tőle, hogy a gazdasági munkák megindulásával a bajok még fokozódnak. A kukoricaliszt későn érkezik, emiatt a kenyérliszt keverése lehetetlen lesz. „Az ellátatlan lakosság nélkülözése, a lisztkiosztó helyek előtt való ácsorgás s az ezzel járó munkamulasztás, s az abból eredő nagymérvű elkeseredés egyre hangosabb zúgolódást eredményez” - írta. A haditermény Rt.-nek Kecskeméten nem volt gabonaraktára, a helyi — József - gőzmalom csak rozst őrölt, fehér lisztet máshonnan kapott a város, de azt se eleget. A lisztre jelentkezettek száma: 31 500 fő volt. A rendelkezésre bocsátott liszt február közepe óta nem fedezte a napi 18 dkg-ban megállapított fejadagot. „Nem lekicsinyelhető a keserűség növekedése — írta Sándor István — az a hatás sem, amelyet az úgyis meggyötört telkekre a nélkülözésnek és zaklatásoknak elkerülhetőkkel való szaporítása jár [...] Nagyon nehéz megértetni és elfogadtatni, hogy a nélkülözésekért a létünkért folyó háború győzelmes befejezése fog annak idején bennünket kárpótolni.” A polgármester 154
