Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
vádaskodás. Sándor István tagadta a vádakat. Kecskemét nem vásárolt drágán, nagybani sertéshizlalással nem foglalkozik és kérte a vizsgálat elrendelését. Ha a miniszter felmentő ítéletet hozna, kérte, hogy a vádlók ellen bűnvádi eljárást indíthasson. 1916. április 29-én írt levelében megjegyezte: „A háború folyamán a közigazgatási tisztviselőknek és különösen a törvényhatóságok első tisztviselőinek államérdekből sokszor kell egyesek, vagy egyes társadalmi rétegek életbevágó érdekeivel ellentétbe jönnie. Bármily gondot fordítunk is a közönség felvilágosítására, a tett legtöbbször a kormánytól eredő korlátozó intézkedések magasabb államérdekből eredő indokainak megértésére az elszenvedett korlátozások ódiuma rendszerint reánk száll." Ehhez még hozzátette: a városvezetés mindenkire egyformán igyekszik alkalmazni a rendszabályokat, és a nép nagy része ezt megérti.222 A bűnvádi eljárás megindítására a felhatalmazást a belügyminiszter közérdekre hivatkozva megtagadta. A tiltakozók a miniszter szerint ugyanis nem mentek tovább a polgármester közhivatali működésének bírálatánál anélkül, hogy jogilag vagy erkölcsileg elítélendő visszaéléssel vádolták volna.223 A belügyminiszter ezután engedélyezte az I. rendű sertéshús árának 5 koronáról 6 koronára emelését, a II. rendű hús árának 4,80 koronáról 5,80 koronára emelését.224 A háború kezdete óta a város szarvasmarha és baromfi tartásával foglalkozó lakossága egyre nagyobb szükséget látott takarmány tekintetében, ugyanis Kecskemét környékén kukoricát, árpát, zabot alig termeltek korábban is. Kecskemétre 1912-ben 61 973 q, 1913-ban 87 492 q, 1914-ben 30 886 q kukoricát szállítottak be. 1915-ben a városra kirótt 4000 q kukorica rekvirálása olyan szigorúsággal folyt, hogy a gazdáknál azt a mennyiséget is lefoglalták, ami saját szükségletre visszatartható lett volna. A lakosság nagy része kénytelen volt takarmány híján baromfiállományát elprédálni. A városi törvényhatósági bizottság és a tanács a lakosság ellátására birkavásárlást kezdeményezett. Romániából pedig köles behozatalát tervezték, ahonnan sokkal olcsóbban lehetett kölest beszerezni. A polgármester a kereskedelemügyi minisztertől 15 000 q köles importálására és 5000 q román tengeri importálásra kért engedélyt 1916. június 4-én kelt levelében.225 145 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
