Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A város közélelmezésének, közellátásának szervezése
A város alkalmazottai 1918. november 7-én letették az új esküt a polgármester előtt. Az eskü szövege: „Én - név - esküszöm, hogy Magyarországhoz hű leszek, teljes függetlenségét megvédem, minden erőmmel Magyarország népének javát, szabadságát fogom szolgálni, Isten engem úgy segéljen.”147 Sándor István ugyanezen a napon írásban tette le fenti szövegű esküjét a főispánnak. Ezzel Kecskemét történetében - bár a háború az ország egész területén nem ért véget - egy új korszak kezdődött. ■ A város közélelmezésének, közellátásának szervezése A kivételes intézkedésekről szóló 1912-es törvény (LXIII.) felhatalmazást adott a kormánynak a gazdasági élet szabályozását és irányítását célzó intézkedésekre is. „A hadiszolgáltatásokról” szóló 1912. évi törvény értelmében háború idején a kormány a hadsereg szükségletére személyi és dologi szolgáltatásokat követelhetett a polgári lakosságtól. Üzemek és ipartelepek tulajdonosai kötelezhetők voltak a hadiszükségletnek megfelelő termelésre, vagy arra, hogy üzemüket a személyzettel együtt átadják. Egy másik törvény (1912. évi LXIX. te.) a lovak és járművek szolgáltatásáról rendelkezett. Ezek a törvények azonban nem voltak elegendők, az állam gazdasági szabályozó jogkörét a háború alatti törvényhozás állandóan bővítette. Ezek és a háború alatt hozott újabb törvények tág teret adtak az állam gazdasági beavatkozására, a gazdasági élet messzemenő szabályozására.148 1914. augusztus elején még javában tartottak a mezőgazdasági munkák: aratás, cséplés, amelyek elvégzése veszélybe került a katonai, illetve népfölkelői szolgálatra behívottak nagy száma miatt. A honvédelmi miniszter az általános helyzetre való tekintettel lehetővé tette, hogy a népfölkelők részt vehessenek a munkákban, kérte a szükséges létszám összeírását. Sándor István azonban másként döntött, nem kértek katonákat, a kecskemétieknek kínáltak lehetőséget arra, hogy saját maguknak, illetve családjuknak munkájukkal megkeressék a szükséges gabonát. Ezt hirdetményben tette közzé a polgármester. Csak akkor helyezte kilátásba a katonák munkájának igénybevételét, ha nem lennének 123 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
