Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
Péterné Fehér Mária A z élelemmel ellátott lakosságtól kívánta összegyűjteni számukra az élelmiszert.110 A belügyminiszter rendeletére összeírták a helyi munkásbiztosító pénztár alkalmazottait. A nyolcfős férfi testület tagjai közül mindössze egy teljesített katonai szolgálatot.111 1918 áprilisában Sándor István polgármester a helyi katonai állomásparancsnokság segítségét kérte. A város külterületén, különösen Bugacmonostoron egyre nőtt a katonaszökevények száma, akik a köz- biztonságra nézve veszélyt jelentettek. A szökevények kézre kerítéséhez kért segítséget.112 A főispán pedig táviratban hívta fel a polgármestert, hogy az orosz hadifogságból hazaszököttek szökésének körülményeit nem közölhetik a helyi lapok, sem a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó terveket.113 A belügyminiszter május 1-jén német nyelvű listát küldött a polgármesternek a radikális szocialistákról. „Radikales Komite in Kecskemet” címszó alatt nyolc fő szerepelt: Tóth Mihály, Kovács Mihály, Szegedi Lajos, Szabó Lajos, Borsodi Imre, Váczi János, Baán János és Rigó István. Róluk kért információt a miniszter. A polgármester semmi kifogást nem tudott felhozni ellenük magatartásukat illetően. Azonban közülük heten a munkásbiztosító pénztárnál dolgoztak, egyikük pedig az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt.-nél.114 A megritkult tisztviselői karra az újabb behívások, a feszített munka miatti megbetegedések következtében egyre nagyobb nyomás hárult, újabb és újabb közélelmezési és közellátási feladatokkal kellett megküzdeniük (cipőrendelet, ruharendelet stb.). A sok kezdő női munkaerő feletti felügyelet is nagy energiákat kötött le. Tanult, szakképzett emberekre lett volna szükség. Ilyenek, a Györffy Pál főjegyző által a polgármesternek írt jelentés szerint, más városokban jóval többen voltak. A polgármester a háború egész ideje alatt iparkodott felmentetni kipróbált tisztviselőit a katonai szolgálat alól, nem sok sikerrel.115 Városi tisztviselők által okozott egyéni sérelmek miatt 1918-ban is fordultak panasszal magánszemélyek a főhatóságokhoz, minisztériumokhoz. Fekete Istvánné aláírással a földművelésügyi miniszterhez küldtek levelet, melyben Papp György rendőrfőkapitányt azzal vádolta meg a levélíró, hogy tönkretette a cséplőipart, mivel Dömötör Pál gazdálkodóval nagyon alacsonyan állapították meg a cséplési díjat, így 114
