Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Soós István: A háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felelősségre vonásával kapcsolatos iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában
A V-159118/1 vizsgálati dosszié adatai alapján Radnai Lászlót 1971. február 24-én ismét a Nbr. 11. §. 5. pontjába ütköző háborús bűntett elkövetésével gyanúsítva nyilvánították terheltté, és újra elrendelték előzetes letartóztatását.28 A Legfőbb Ügyészség Politikai Osztálya Radnai panasza nyomán megvizsgálta a felterjesztett iratokat, és elutasító határozatának indokolásában arra a megállapításra jutott, hogy Csurogon, 1942. január 7-én a csendőrök a helyi gabonaraktárban őrzött fegyvertelen foglyokra tüzet nyitottak, sokakat így ölve meg, az életben maradottakat pedig kivégezték. Az akciónál jelen volt Radnai is, mint ahogy a fegyvertelen polgári lakosság kivégzésében is részt vettek az általa vezetett csendőrök.29 A V-159118/11 jelzetű dosszié tanúsága szerint Radnai László és társai ügyében a vádiratot a Fővárosi Főügyészség 1971. október 7-én készítette el.30 A Budapesti Fővárosi Bíróság 1972. május 10-én hirdetett ítéletet az ügyben.31 Radnai László I. rendű vádlottat bűnösnek találta háborús bűntettben, ezért 15 évi szabadságvesztésre, 10 évi közügyektől eltiltásra és 20 000 Ft részleges vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1973. január 30-án kelt ítéletében a Radnait érintő vagyonelkobzás mértékét 10 000 Ft-ra csökkentette, de egyebekben változatlanul hagyta a Budapesti Fővárosi Bíróság ítéletét.32 * * * A háborús és részben a népellenes bűncselekményeket elkövető személyek felelősségre vonása Magyarországon három jól elkülöníthető időszakban zajlott. Az első, az 1945 és 1949 közötti évek, a népbíráskodás időszaka, amikor a tettesek túlnyomó többségét vonták eljárás alá, s szabtak ki rájuk büntetést. Az 1945 januárja és 1945 májusa között megalakult 25 népbíróság 1949-ig 59 429 fő ügyében döntött, s közülük 26 997 főt marasztalt el.33 A második időszak, az 1956-ot követő bő évtized (ezen belül kiemelkedik az 1959-es és az 1966-os év), amikor jórészt a háború előtt és a háború alatt működött erőszakszervezetek, illetve a nyilas fegyveres pártszolgálat azon tagjait vonták felelősségre, akik a népbíráskodás idején elkerülték azt. Ösz- szesen 195 fő volt érintett ezekben az eljárásokban. A harmadik időszak a hatvanas évek végétől kezdődött, s nagyjából a hetvenes évek első feléig tartott, ekkor azonban már csak kevésszer indítottak háborús bűncselekmények miatt eljárásokat. Az ABTL bőséges iratanyaggal rendelkezik az 1940- es évek második felének politikai rendőrségi nyomozati munkájára, illetve a népügyészségek és népbíróságok tevékenységére vonatkozóan. Ezenkívül 75
