Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Soós István: A háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felelősségre vonásával kapcsolatos iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában

az állambiztonsági (államvédelmi) szervek szervezetével, működésével kapcsolatos iratok kerültek, melynek fondjai a proveniencia, a szervezeti egységek iratanyaga rendeltetésszerű helyének elve alapján lettek kialakítva. A kutathatóság érdekében számos irategyüttes kikerült ebből a rendszerből, így jött létre a 2., a 3. és a 4. szekció. A 2. szekcióba a több szervezeti egységhez kapcsolódó iratok, a 3. szekcióba a hálózati, operatív és vizsgálati iratok, dossziék, a 4. szekcióba a gyűjtemények kerültek. Az ezeken kívül létező

5. szekció pedig az 1990 után keletkezett, a Történeti Levéltárra vonatkozó törvény alapján, az átvilágító bírák tevékenysége során keletkezett iratokat tartalmazza.

A háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felelősségre vonásával kapcsolatos kutatások esetében az első négy szekció mindegyikében találhatunk releváns iratokat. A mintegy 552 iratfolyómétert (ifm) tartalmazó 1. szekcióban találhatóak az 1945 és 1962 között működött politikai rendőrségi szervek megmaradt iratai, valamint a Belügyminisztérium állambiztonsági szerveinek iratai az 1962 és 1990 közötti időszakból. Ide, pontosabban az 1. 11. 3. alá, a BM III. Főcsoportfőnökség Titkárságának iratai közé van besorolva az 1968. márciusi jelentés is. A 760,5 ifm-t kitevő 2. szekció anyagai között találjuk például a volt operatív, illetve hálózati nyilvántartásokat, vagy a személyes szabadságot korlátozó intézkedések iratait, amelyeket egyszerűsítve és némiképp pontatlanul internálási iratoknak szoktunk nevezni. Azonban a konkrét ügyek kutatása során mégis kiemelten fontos a 3. és a 4. szekció. A mintegy 2429 ifm terjedelmű 3. szekción belül kiemelendők az O-dossziék, amelyek egykori titkos, bizalmas nyomozások során keletkezett dokumentumokat, valamint a P-dossziék, amelyek jelentős részben 1945 előtt keletkezett iratokat tartalmaznak. A legfontosabbak azonban talán a V-dossziék, amelyekben hasonlóan más ügyekhez, a háborús és népellenes ügyek esetében is a vizsgálat rendőrségi szakaszának iratai, valamint a vádirat és a bírósági ítéletek találhatók. A 102 ifm-t tartalmazó 4. szekcióból említést érdemel az állambiztonsági munkához készült háttéranyagok fondja, illetve a parancsgyűjtemény. Ide van besorolva a dolgozatunk első részében hivatkozott 1968. május 9-i utasítás is. Ezeken kívül fontos információkat találhatunk a vegyes tárgykörű, jórészt 1945 és 1948 közötti iratokat tartalmazó, egyelőre rendezetlen háborús és népellenes bűntettekhez kapcsolódó tematikus gyűjtemény iratai között is.

71