Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950

Az új jogintézménnyel kapcsolatos felfogást hűen tükrözi Ries István szociáldemokrata igazságügy-miniszter kijelentése, amely szerint „ezeknek az ügyeknek az elbírálása nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés. A vádlottaknak olyan bíróság elé kell kerülniük, amely a demokratikus Magyarország felfogását képviseli, annak felépítését meggyőződéssel akarja szolgálni. Olyan új jogszabályokra lett szükség, amelyek módot nyújtanak arra, hogy mindazokat a cselekményeket meg tudják torolni, amelyek Magyarországot közvetlenül vagy közvetve ebbe a szörnyű katasztrófába döntötték. Erre a célra szerveződött meg a népbíróság.”35

Nánási László_________________________________________________________________________________

VI. A népbíráskodásról szóló jogszabály tartalma,

szerkezete

A 68 §-ból álló Nbr. egyaránt tartalmazott szervezeti (24-28., 37., 39-42.,

54., 56-59. §), anyagi (1-3., 5., 9-18. §), eljárási jogi (4., 6., 8., 19-23., 29-36., 43-53., 55., 60-64. §), továbbá vegyes (7., 38., 65-68. §) rendelkezéseket. E szabályozási megoldás a korábbi évtizedek jogalkotási gyakorlatához képest szokatlan volt, a szintén rendkívüli időben keletkezett 1849:1. te. szerkezetéhez hasonlított.

Az 1945-ben kibocsátott módosító és kiegészítő rendeletek a törvényerőre emeléskor nem kerültek beépítésre az Nbr-be. így elmaradt az egységes szerkezetű szöveg létrehozása, s a vonatkozó rendeletek a három paragrafusból álló 1945:VII. tv. négy mellékleteként kerültek közzétételre. Ugyanakkor nem történt meg „A népbíróságok és a népügyészségek zavartalan működésének biztosítása tárgyában” 1945. május 25-én hozott 2590. ME rendeletnek a törvénybe iktatása, amely norma négy paragrafusa fontos eljárási kérdéseket rendezett a két szerv működése kapcsán.36

A számos részletmódosítást hozó, 32 §-ból álló, 1947. évi XXXIV. tv. az alapszabályozásnak megfelelően ugyancsak tartalmazott szervezeti, anyagi és eljárási jogi rendelkezéseket. (A népbíráskodás joganyagából jelen tanulmányban a szervezeti szabályokra fordítok nagyobb figyelmet, mert azok megoldásai révén az igazságszolgáltatás az addigiakban nem ismert módon és mértékben vált a politika által érintetté és meghatározottá.)

16