Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve

megtorlóbb jellegűvé váló ítélkezése ellenére további 162 halálos ítélet miért maradt ki a statisztikából. (MÓL Jelenkori Gyűjteménye. Igazságügyminisztérium iratai. TŰK iratok. 0090/1951. Feljegyzés)

24 Törvénytelen szocializmus, 1991. 44. o.

25 A Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól 1993. október 4-én.

26 A Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól 1994. március 16-án.

27 Kivégezték Francia Kis Mihályt 1957. augusztus 13-án, Budapesten, Gulyás Sándort 1957. november 6-án, Győrött, Szabó Józsefet 1959. október 3-án, Veszprémben és Noé Jánost 1959. november 4-én, Pécsett.

28 ZINNER Tibor: Halálos évtized a „Népköztársaság nevében!”. A Legfelsőbb Bíróság halálos ítéletei 1957. január 14. és 1966. október 13. között, in: „A Köztársaság nevében!” Pálinkás György emlékkönyv. Budapest, 2007. 203-314. o.

A büntetőeljárások alapját képző cselekmények: az alagi, Andrássy-laktanyai, csillag- hegyi, délvidéki, erdélyi, felvidéki, fővárosi, kárpát-ukrajnai, orosházi és soroksári nyomozások; a délvidéki razziák (a boldogasszony fai, az óbecsei, az újvidéki és a zsab- lyai razzia); a fehérterrorban való részvétel, a felvidéki Tótmegyeren elkövetett gyilkosságok, a Nemzeti Számonkérő Szervezet tagjaként és nyilas pártszolgálatosként, valamint a nagyváradi és a nyíregyházi gettóban elkövetett bűntettek, valamint gyilkosságok Kispesten, Ságvári Endre elfogása, végül vallató berendezések készítése. Szemben a szakirodalom képviselőivel, akik számos esetben azért tévedtek, mert adataik nem a Legfelsőbb Bíróság hivatalos okmányain alapultak, kutatásunk alapján az 1959-1961 között kivégzett csendőrök száma 25 fő. Név szerint: Bárdos János, Bori János, Farkas Gáspár, Félegyházi Meggyesi Ágoston dr., Gonda András, Horváth Sándor, Ignéczi Károly, Izsó András, Joó Lajos, Juhász András, Karabélyos Imre, Kómár József, Kristóf László, Major János, Monostori Lajos, Nagy Mihály, Ökrös Vince, Palotás Ferenc, Patkó István, Pesti István, Pongrácz János, Sípos István, dr. Sótonyi Jenő, Szabó József és Török Ferenc. A feltártak szerint a Nemzeti Számonkérő Szervezet tagjai, a vele együttműködők és egyéb bűnelkövetők közül kivégzettek száma nyolc fő. Név szerint: Barabás László, Hrabák István és Mikulich Tibor hivatásos katonatisztek, Molnár Mihály politikai detektív, Hegedűs Géza, Kalapos János, Rasztik Péter és Talló Mihály polgári egyének.

Az 1959. november 28-án kivégzett Kristóf Lászlót a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól 2006. március 6-án.

29 Jánosi Imrét kivégezték 1964. május 13-án, Budapesten.

30 A Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte KröszI Vilmos, Németh Lajos és Sándor Alajos elsőfokú eljárásban halálra ítéltek büntetését 1967. április 18-án.

31 ZINNER Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945-1949. Történelmi Szemle, 133. o. 122. sz. jegyzet. Néhai Gosztonyi Péter vélekedett ekképp, mert - szerinte - „a fasizmus tulajdonképpen 1944. márc. 19-cel kezdődött...” Magyarországon.

32 ZINNER Tibor, 1985. 152. o.

33 A magyar és európai népbíráskodás adatait Karsai László vetette egybe előadásában, előadásunk, illetve írásunk ezért tekintett el ettől.

159