Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve
11 Dr. KENDE Péter: Védtelen igazság. Röpirat bírókról, ítéletekről. Budapest, 2007. 321.0. 12 Köztudott, hogy a kádári megtorlás idején két alkalommal fogadott el törvényerejű rendeletet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa népbírósági jogszolgáltató fórumok, előbb a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Népbírósági Tanácsának, majd a megyei népbírósági tanácsoknak a felállításáról. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 25. számú törvényerejű rendelete a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának felállításáról és eljárásának szabályozásáról. Magyar Közlöny, 1957. április 6. 237-239. o. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 34. számú törvényerejű rendelete a népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntetőeljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról. Magyar Közlöny, 1957. június 15. 388. o. Ezek vizsgálata nem tartozik előadásunk, illetve tanulmányunk keretei közé. 13 Az igazságügyi tárca négy vezetőjét - dr. Zsitvay Tibort, dr. Mikecz Ödönt, dr. Antal Istvánt és dr. Budinszky Lászlót - tartóztatták le. Dr. Budinszkyt a Budapesti Népbíróság (1945. december 12-én) és a Népbíróságok Országos Tanácsa [a továbbiakban: NOT] (1946. február 26-án) halálra ítélte, kivégezték 1946. március 9-én, Budapesten. Dr. Antalt e fórumok (1946. április 5-én és augusztus 31-én) hasonlóképp halálra ítélték, de a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott (1946. október 14-én). Dr. Zsitvayt a Budapesti Népbíróság (1946. június 1-jén) 2 év hat havi, majd - immár távollétében - a NOT (1948. június 15-én) 8 évi fegyházbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól 1992. november 9-én. Dr. Mikecz „ügye” a politikai rendőrségen maradt... 14 A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa 1992. november 9-én, a törvényességi óvást követően mentette fel a Sallai Imre és Fürst Sándor perének Horthy-korszakbeli tárgyalása miatt a népbírósági fórumok által elítélt jogászokat. A Nyugaton maradt, távollétében meg nem vádolt tanácselnökön, dr. Töreky Gézán kívül az 1932. július 29-én ítélkező tanács tagjait, dr. Krayzell Miklóst, dr. Méhes Ignácot, dr. Paulay Gyulát és dr. Pálffy Eleket, valamint a korabeli igazságügyminisztert, dr. Zsitvay Tibort felmentette első fokon a Budapesti Népbíróság 1946. június 1-jén, má- sodfokonaNOT 1948.június 15-én rájuk kirótt elmarasztalása alól. Dr. Krayzell Miklóst, a Budapesti ítélőtábla tanácselnökét letartóztatták 1945. május 9-én. Több vidéken tartózkodó ítész igazoló nyilatkozatával együtt továbbították az övét is Szombathelyről a Budapesti ítélőtábla elnökéhez 1945. június 6-án. Az Igazságügyi Igazolóbizottság nyugdíjazta. A Budapesti Népbíróság 1946. június 1-jén, a NOT 1948. június 15-én kétévi fegyházbüntetésre ítélte. 1949. június 14-én szabadult. Dr. Méhes Ignácot, a Magyar Királyi Kúria bírájának ügyét nem tárgyalta az Igazságügyi Igazolóbizottság, mert már őrizetbe vették a Vörös Hadsereg katonái 1945. március 23-án. 1946. június 1-jén szabadult, ezen a napon a Budapesti Népbiróság kétévi fegyházbüntetésre ítélte. A kúriai elnök állásából ideiglenesen felfüggesztette június 15-én, és erről értesítette az Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróságot. Július 8-án dr. Csorba János, a Közigazgatási Bíróság elnöke kijelölte a négy-négy kúriai és közigazgatási bírósági ítészt és egy-egy póttagot, és a felfüggesztés miatt tartandó zárt ülés ügyének előadóját július 11-ére. A fegyelmi bíróság az elsőfokú népbírósági ítélet meghozatala után az állásától felfüggesztett dr. Méhes ügyében egyetértett ezzel a kúriai elnöki határozattal. Holott a törvény értelmében a felfüggesztésnek „csak abban az esetben van helye, ha nyereségvágyból elkövetett, vagy olyan bűntett vagy vétség miatt ZiNNER Tibor __________________________________________________________________________________ 15 6
