Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve

rokkal szemben, háborús büntettek elkövetése miatt. A távollévőket kikérték Magyarországtól 1945 ősze és 1950 nyara között, de az átadott, quasi biankó jellegű határozatok, a dokumentumok és fényképek elégtelenek voltak a gyakorta alaptalan vádakat tartalmazó kiadatások teljesítéséhez. E rágalmak alapján (és a Sólyom László és társai elleni törvénysértő eljárás „vizsgálati” szakaszában valótlan adatokat tartalmazó tanúvallomásra kényszerítést követően, e „perek” utáni, a vád tanúival szembeni rituálénak megfelelően) végezték ki Kozma István altábornagyot 1951-ben, Budapesten.34 Ugyanakkor Bukarestben megkegyelmeztek a 29 halálra ítélt ogyesszai hóhérnak. Csehszlovákiában az osztrákokkal egy időben működő ún. járási bíróságok elé 19 749, illetve a Szlovák Nemzeti Bizottság elé további 145 fő került. A vádlottak egyharmadát (30%) elmarasztalták, közel felét (47%) felmentették, a többi esetben az eljárást megtagadták. Ezek az eljárások elválaszthatatlanok a magyar-csehszlovák „lakosságcseré”-től. A szlovák népbíráskodásról szóló rendelet 1-4. §-ai alapján „nagy háborús bűnös”-nek minősítettek családtagjaikkal együtt 73 187 főt, áttelepülésre kötelezve őket. Végül 1947/1948 folyamán — miután az említettek ellen, utólagos elítélteté- sük érdekében „semmivel alá nem támasztott vádindítványok” készültek, és ezek legtöbbjét a szlovák járási népbírósági tanácsok elvetették - mindössze 231 „nagy háborús bünös”-t telepítettek át Magyarországra. A „kis háborús bünös”-ök számát 1927 főben állapították meg, de ők Csehszlovákiában maradhattak. 1948 augusztusában újabb 1500 háborús „bűnös” és 3500 családtag áttelepítéséről határoztak az illetékesek. Ezek a korántsem teljes, de irányokat érzékeltető nemzetközi adatok mutatják, hogy miként zajlott Európa-szerte a számonkérés. Ahogy Magyarországon a német, úgy másutt a magyarok kitelepítése is szerepel az adatsorok mögött.35

ZiNNER Tibor__________________________________________________________________________________

JEGYZETEK

1 Előadás „A pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás 1945-1950.” című népbíró- ság-történeti konferencián, Kecskeméten, 2011. május 23-án. A tanulmány az elhangzottak kiegészített, szerkesztett, sajtó alá rendezett változata.

2 Dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin jelentése, 1989. november. „Minden olyan büntetőeljárás, amelyben az Államvédelmi Hatóság folytatta le a nyomozást - az ügy tárgyától függetlenül - a büntetőeljárás megcsúfolása, minden szakaszában törvénytelen. (Valószínűleg ugyanez a helyzet a Katonapolitikai Osztály által nyomozott ügyekben is, de ezt a kisszámú vizsgált ügyre tekintettel nem tudom megalapozottan állítani". In: Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése. írták: dr. Zinner Tibor,

154