Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve

felállított népbíróságok külön politikai bíróságként funkcionáltak, és egyrészt a korábbi törvények által is közönséges bűntetteknek minősített esetek elkövetőit, másrészt azokat vonták felelősségre, akiknek tevékenységét maga a rendelet minősítette bűncselekménnyé. E két kategória, elsősorban dr. Réczei László kodifikáló tevékenységének következményeként a háborús és népellenes bűnösök megkülönböztetést kapta.20 A halálbüntetést a fiatalkorúak esetében 1945. május 1-jétől, az immár módosításokat tartalmazó 1440/1945. M. E. sz. rendelet tette lehetővé, kimondva, hogy ennek feltétele az, hogy a fiatalkorú a bűntett elkövetésekor 16. életévét betöltse.

A „nullum crimen sine lege” elvét - hasonlóan a nyugat-európai népbíróságokhoz - figyelmen kívül hagyták a kodifikáláskor.21 Ennek számos oka volt. Többek között az, hogy a második világháború alatt a hadviselő országok jogszabályai által bűntettnek nem minősített, esetenként pedig elvárt vagy megkövetelt cselekményekért felelősségre vonás nem következhetett volna be. A megfogalmazott minősítések politikai színezete komoly jogértelmezési feszültségek forrása lett. A nyomozószervek, a népügyészségek és népbíróságok összetétele, a második világégés családokat - különböző okokból - csonkító következményei, a napi politikai csatáknak a népbíróságok mindkét fokán jelentkező hatása kitörölhetetlen nyomokat hagyott az 1945. évi VII. törvény hatálya alá tartozó ügyekben. A dr. Ries által említett „megrontók” tételes megkülönböztetését a 81/1945. M. E. sz. alap- rendelet, módosítása, majd még két további kiegészítő rendelet egységbe foglalt jogszabályaként az 1945. évi VII. törvény tartalmazta. A „fasiszta maradványok felszámolásáénak folyamatában az e felsőszintű jogszabálynak érvényt szerző népbírósági tanácsok a rájuk rótt feladatokat végrehajtották.22 Ám nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy e perek elítéltjeivel szemben az eljárások különböző szakaszaiban számos törvénytelenséget is elkövettek. A fizikai és lelki erőszakkal kicsikart „beismerő vallomások” - „Beismerem, hogy fasiszta beállítottságú voltam" kezdetű politikai rendőrségijegyzőkönyvek stb. - éppúgy ezek sorába illeszkedtek, mint a hamis tanúvallomások stb.

Magyarországon 25 népbíróság szerveződött, számos helyen ítélkezett ezeknek ún. kihelyezett tanácsa. Létrejött, de nem működött a Berettyóújfalui Népbíróság, míg Makó, Mátészalka, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Salgótarján és Szentes néptörvényszék felállítására vonatkozó kérelmét elZiNNER Tibor__________________________________________________________________________________

146