Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve
ZiNNER Tibor A MAGYARORSZÁGI NÉPBÍRÁSKODÁSRÓL - A XXI. SZÁZADBÓL VISSZATEKINTVE1 1. Jogtörténeti előzmények A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1989. február 7-ei határozatát követően ülést tartott az MSZMP KB is, ezt követően hozta meg a Minisztertanács 3063/1989. és 3118/1989. számú határozatait a vélhetően törvénysértő elemeket tartalmazó büntetőügyeket feltáró (két - jogász és történész - albizottságokból álló) tényfeltáró testület, illetve az ennek munkáját elemző bizottság felállításáról. Ennek első eredménye az 1989. évi XXXVI., az első semmisségi törvény elfogadása lett 1989. október 20-án. 1990. februárban a történész tényfeltáró albizottság elnökének, dr. Zinner Tibornak javaslatát elfogadva dr. Kulcsár Kálmán, az igazságügyi tárca vezetője újabb kormányhatározatot fogadtatott el. A 3059/1990. számú határozat tartalmazta azt is, hogy „i./ a Minisztertanács megbízza a Jogász - Történész Bizottságot, hogy a konkrét büntetőügy vizsgálatot terjessze ki az 1945-49. közötti évekre is — különös tekintettel egyes háborús és népellenes bűncselekményekre —, valamint az 1962. utáni azon ügyekre, amelyekben a lefolytatott eljárás és az ítélet ellentétben állt a belföldön kihirdetett, emberi és polgári szabadságjogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményekre." A felgyorsult belpolitikai események közepette készült el az albizottságok munkájára támaszkodó újabb felsőszintű jogszabály, az 1990. évi XXVI., a második semmisségi törvény, amit az Országgyűlés 1990. március 14- én fogadott el. A bizottságok folytatták tevékenységüket, amíg az Antall- kormány meg nem szüntette ezeket 3095/1991. számú határozatával, 1991. március 6-án. Ezt követően a dr. Balsai István igazságügyi miniszternek 136
