Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Gyenesei József: A zsidótörvények végrehajtása a Kaposvári Népbíróság periratainak tükrében
hogy egy kaposvári szabómester megőrült, egy másik bántalmazott személy pedig belehalt sérüléseibe. Az egyik irodai alkalmazott egy alkalommal megkérdezte az őrmestert, miért verik a zsidókat, ő erre azt válaszolta: „mert a rohadt zsidók megkárosítják az államot”. A népbíróság tényként állapította meg, hogy a megkínzott emberek túlnyomó része olyan rossz fizikai állapotban érkezett meg az auschwitzi deportáló táborba, hogy teljesen munkaképtelenek voltak, őket a németek a kivagonírozás követően azonnal kivégezték, ezért azonban okozati összefüggés híján a vádlottat nem lehetett felelősségre vonni.47 Gyenesei József_______________________________________________________________________________ Keretlegények, munkafelügyelők perei A hadműveleti területen és a hátországban munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak testi és lelki szenvedéseiről a népbírósági forrásokban sok helyütt olvashatunk.48 1942 májusában, Szekszárdon három munkásszázadot vago- níroztak be, amelyeket egészen Resicabányáig szállított a vasúti szerelvény. A csapatokat ezt követően a tizedik könnyűhadosztály menetoszlopához állították be. Csenikov után egy zsidó munkaszolgálatos, akinek a bakancs feltörte a lábát, elmaradt alakulatától, kezdetben egyik bajtársa próbált segíteni neki a továbbhaladásban, de végül ő is kénytelen volt magára hagyni. A menet mellett hírvivő szolgálatot teljesítő motoros honvédek hamarosan azt észlelték, hogy a 104/6. számú század parancsnokának tiszti küldönce az út szélén ülő embert lelőtte. Az eset nagy feltűnést keltett, hiszen ezekben a századokban ez volt az első ilyen gyilkosság. A vizsgálatot követő hadbírósági tárgyaláson a vádlottat bizonyítékok hiányában felmentették, a népbíróság előtt azonban újra felelnie kellett tettért.49 A népbíróság a mohácsi IV. számú munkaszolgálatos zászlóalj túlnyomórészt lábadozókkal feltöltött ötödik századánál szolgálatot teljesítő keretlegény pere kapcsán elvi éllel leszögezte, hogy általánosságban a keretlegények népbírósági bűnügyeiben a súlyos bántalmazásokat szenvedett munkaszolgálatosok vallomásai - kizárólag azon az alapon, hogy a vádlottal szemben külső jelekből is felismerhetően rendkívül nagy ellenszenvvel, esetleg gyűlölettel viseltetnek - nem hagyhatók figyelmen kívül. Az emberi fogalmakat sokszor szinte meg is haladó lelki és testi megpróbáltatásokon, szenvedéseken keresztülment munkaszolgálatosoktól nem várható olyan emberfeletti jóság és megbocsátás, hogy megkínzóikkal szemben állva elfelejtsék a velük történt szörnyűségeket, és hűvös tárgyilagossággal visel132
