Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Gyenesei József: A zsidótörvények végrehajtása a Kaposvári Népbíróság periratainak tükrében

Magyarországi zsidótörvények és rendeletek Az 1938-1945 közötti antiszemita rendelkezések megalkotásával a magyar politikai elit - a zsidókérdés napirenden tartásával a valódi társadalmi-gaz­dasági reformok hiányát elkendőzve - a társadalmi elégedetlenséget kívánta csillapítani. E diszkriminatív törvények és rendeletek meghozatalában sze­repet játszott fő szövetségeseinknek, a Harmadik Birodalomnak és Olasz­országnak való megfelelés szándéka, valamint a szomszédos államokkal, Szlovákiával és Romániával folytatott versenyfutás is.3 A numerus clausus megalkotásával a zsidó ifjúságnak csak a művelődéshez való joga szenvedett csorbát, az úgynevezett első zsidótörvény elfogadása azonban - az 1946. évi XXV. törvénycikk4 miniszteri indoklásának szavait idézve - elvi letérést je­lentett ajogegyenlőség útjáról. Az első zsidótörvény korlátozó rendelkezéseit még aránylag szűkebb területeken érvényesítette. Mindazonáltal a „magyar faj” polgárosodásának előmozdítása érdekében, valamint a szélsőjobboldal leszerelésének szándékával megalkotott paragrafusok veszélyes jogalkotá­si lavinát indítottak el. Az 1938. évi XV. törvénycikk kihirdetésétől 1945 márciusáig 22 olyan törvényt és több mint kétszázötven kormány- és szak­minisztériumi rendeletet tettek közzé az Országos Törvénytárban, valamint a Magyarországi Rendeletek Tárában és a Budapesti Közlönyben, amely a magyarországi zsidóságot hátrányosan érintette.5 A zsidóellenes rendelkezé­sek körébe kell sorolnunk a fentieken kívül még az izraeliták életére negatív hatást gyakorló bizalmas rendeleteket, miniszteri leiratokat, körleveleket is, ezek számát azonban pontosan nem ismerjük.6 A legtöbb jogszabály - nem érintve a zsidó nagytőke döntő részét - a zsidóság gazdasági hatalmának csökkentésére, majd a későbbiekben e pozí­ciók teljes megsemmisítésére irányult. A foglalkozási korlátozások követ­keztében zsidó orvosok, ügyvédek, mérnökök, újságírók, színészek ezrei váltak állástalanná.7 Zsidót nem lehetett kinevezni közjegyzőnek, tolmács­nak, állandó bírósági szakértőnek8, zsidók nem léphettek közszolgálatba9, nem lehettek házfelügyelők, házgondnokok10, szabadalmi ügyvivők", ma­gándetektívek12, sőt még prostituáltak sem13, továbbá nem árusíthattak álla­mi egyedáruság alá tartozó cikkeket14, nem foglalkozhattak dohányterme­léssel15, italméréssel16. A zsidóságot megfosztották mező- és erdőgazdasági ingatlanaitól.17 Különösen pusztító hatású volt az 1600/1944. M. E. számú rendelet, amely a zsidó vagyonok összeírását és zár alá vételét írta elő. E 127

Next

/
Thumbnails
Contents