Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Gyenesei József: A zsidótörvények végrehajtása a Kaposvári Népbíróság periratainak tükrében
Magyarországi zsidótörvények és rendeletek Az 1938-1945 közötti antiszemita rendelkezések megalkotásával a magyar politikai elit - a zsidókérdés napirenden tartásával a valódi társadalmi-gazdasági reformok hiányát elkendőzve - a társadalmi elégedetlenséget kívánta csillapítani. E diszkriminatív törvények és rendeletek meghozatalában szerepet játszott fő szövetségeseinknek, a Harmadik Birodalomnak és Olaszországnak való megfelelés szándéka, valamint a szomszédos államokkal, Szlovákiával és Romániával folytatott versenyfutás is.3 A numerus clausus megalkotásával a zsidó ifjúságnak csak a művelődéshez való joga szenvedett csorbát, az úgynevezett első zsidótörvény elfogadása azonban - az 1946. évi XXV. törvénycikk4 miniszteri indoklásának szavait idézve - elvi letérést jelentett ajogegyenlőség útjáról. Az első zsidótörvény korlátozó rendelkezéseit még aránylag szűkebb területeken érvényesítette. Mindazonáltal a „magyar faj” polgárosodásának előmozdítása érdekében, valamint a szélsőjobboldal leszerelésének szándékával megalkotott paragrafusok veszélyes jogalkotási lavinát indítottak el. Az 1938. évi XV. törvénycikk kihirdetésétől 1945 márciusáig 22 olyan törvényt és több mint kétszázötven kormány- és szakminisztériumi rendeletet tettek közzé az Országos Törvénytárban, valamint a Magyarországi Rendeletek Tárában és a Budapesti Közlönyben, amely a magyarországi zsidóságot hátrányosan érintette.5 A zsidóellenes rendelkezések körébe kell sorolnunk a fentieken kívül még az izraeliták életére negatív hatást gyakorló bizalmas rendeleteket, miniszteri leiratokat, körleveleket is, ezek számát azonban pontosan nem ismerjük.6 A legtöbb jogszabály - nem érintve a zsidó nagytőke döntő részét - a zsidóság gazdasági hatalmának csökkentésére, majd a későbbiekben e pozíciók teljes megsemmisítésére irányult. A foglalkozási korlátozások következtében zsidó orvosok, ügyvédek, mérnökök, újságírók, színészek ezrei váltak állástalanná.7 Zsidót nem lehetett kinevezni közjegyzőnek, tolmácsnak, állandó bírósági szakértőnek8, zsidók nem léphettek közszolgálatba9, nem lehettek házfelügyelők, házgondnokok10, szabadalmi ügyvivők", magándetektívek12, sőt még prostituáltak sem13, továbbá nem árusíthattak állami egyedáruság alá tartozó cikkeket14, nem foglalkozhattak dohánytermeléssel15, italméréssel16. A zsidóságot megfosztották mező- és erdőgazdasági ingatlanaitól.17 Különösen pusztító hatású volt az 1600/1944. M. E. számú rendelet, amely a zsidó vagyonok összeírását és zár alá vételét írta elő. E 127