Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
20 Erre az ügyre Tánczos-Szabó Ágota is kitér tanulmányában. Ezt kiegészíti egyéb források alapján azzal, hogy a zavargás 4-5 órán át tartott, majd a tömeg a polgármesterhez vonult. A beszámoló szerint már korábban is voltak rendzavarások a városban. A népbíróság működése ellen 1946 elején is tüntettek Kecskemét főterén, és röpcédulákon is kritizálták a népbíróság tevékenységét. TÁNCZOS-SZABÓ Ágota, 2005. 319-320. o. 21 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 1.1 Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának iratai (PRO) (a továbbiakban: 1.1.) 1945-1946. (5. d.) 22 BKMÖL XXV. 18. 4/1945. 23 BKMÖL XVII. 46. 211/1945. 24 BKMÖL XVII. 46. 558/1945. 25 BKMÖL XVII. 46. (22. d.) 26 BKMÖL XVII. 46. 558/1945. 27 BKMÖL XVII. 46. (22. d.) 28 BKMÖL XVII. 46. 642/1945. 29 BKMÖL XVII. 46. 698/1945. 30 BKMÖL XVII. 46. 48/1946. 31 Gereben Jánost Gruden Jánosként anyakönyvezték születésekor. Apja a bejegyzés szerint: Gruden Adolf ügyvéd. Az 1938-as kecskeméti címtárban Gruder Adolf és János ügyvédek szerepelnek. Gereben nevű ügyvéd nem. Valószínűsítjük, hogy a fentebb már említett Gruder János népügyész és Gereben János ugyanaz a személy. 32 XXV. 18. Nb. 4/1945. 33 Politikatörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban: PIL) XI. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma 34. f. A Magyar Kommunista Párt Dél-Pest Megyei Bizottságának iratai (a továbbiakban: XI. 34. f.). 6. 34 Gereben testvére az Angolkisasszonyoknál érettségizett Kecskeméten. Párizsban is tanult, majd apja kecskeméti ügyvédi irodájában dolgozott. Ezután Budapesten francia nyelvet tanított. 1939-ben ment hozzá őrnagy férjéhez, 1951-ben az ÁVH letartóztatta, majd 1951. június 25-én telepítették ki Zsákára. Július 16-án szökött vissza két gyermekével együtt Budapestre. PIL IX. 34. f. 6. 35 Ellentmondás van a két időpont között arra vonatkozóan, hogy Gereben mikor lépett ki az MKP-ból és, hogy kilépett-e vagy kizárták. Véleményem szerint az, hogy 1946 nyarán Gereben másodszor is lemondott a népügyészi tisztségről, arra utal, hogy nem volt elégedett az MKP irányvonalával, ezért szerintem a pártból való kilépés és a Magyar Szabadság Párthoz való közeledés tűnik a hihetőbb változatnak, és ez magyarázatot adhat a későbbi kitelepítési szándékra és bebörtönzésre is. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor azt is, hogy ebben az időszakban nem igazán kellettek racionális érvek az ilyen intézkedésekhez. 36 ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék. Gereben János és társa V-85116. 37 ÁBTL 2.2.1 Operatív nyilvántartások. Kecskeméti személyekre vonatkozó iratok. 1/13. 4./1241. Rigó Róbert__________________________________________________________________________________ 124
