Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban

Rigó Róbert

JEGYZETEK

1 A Kecskeméti Népbíróság működésének sajátosságait és több korábbi elittag periratainak összefoglalását egy korábbi tanulmányban mutattam be részletesen. Ebben a tanulmányban négy elitcsoportot különítettem el az ellenük folyó vádak és korábbi társadalmi gazdasági szerepük alapján. RIGÓ Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról. In: Bács-Kiskun megye múltjából XXIV. Szerk.: Gyenesei József. Kecskemét, 2010. 360-409. o.

2 ROMSICS Ignác (szerk.): Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. Budapest, 2000.1. k. 380. o.

3 A népbíróságokat az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról alapján állították fel, ezt módosították az 1440/1945. M. E. rendelettel, amelyeket később 1945. szeptember 16-án törvényerőre emeltek az 1945. évi VII. törvénnyel.

4 TANCZOS-SZABÓ Ágota: Népbíróságok működése a mai Bács-Kiskun megye területén 1945 és 1948 között. In: Bács-Kiskun megye múltjából XX. Szerk.: Szabó Attila. Kecskemét, 2005. 316. o.

5 A Kecskeméti Lapok 1945. január 11-i számában arról tudósítottak, hogy a KNB Sztra- ka József indítványára elhatározta, hogy felállítja az ideiglenes népbíróságot, „a város elfajult állapotának rendezésére." Azt is bejelentették, hogy ez a népbíróság a kormány hivatalos rendezéséig működik, azután átalakul a rendezésnek megfelelően. Ha a „régi bírák nem állanak rendelkezésre akkor a pártok jelölik ki" őket. Kecskeméti Lapok 1945. január 11. - A Kecskeméti Lapok január 21-i számában arról írtak, hogy a KNB elhatározta, „hogy a már felállított népbíróság a munkáját azonnal megkezdi a politikai vonatkozású ügyekben és azon bűnügyekben, amelyek e rögtönítélő bíróság elé tartoznak." Először a Bankos- és a Deák-ügyeket tárgyalja a népbíróság. Elhatározták, hogy a népbíróság tagjainak számát 5-ről 11 -re emelik. Addig működik, míg a törvény meg nem jelenik erről.

6 A törvényszék elnöke 1946. február 4-én javasolta a nemzeti bizottságnak, hogy a két népbírósági tanács mellé állítsanak fel egy harmadikat is, mert nagyon sok ügyet kell tárgyalniuk. Erre azonban ekkor még nem került sor. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XVII. 46. A Kecskeméti Nemzeti Bizottság iratai (a továbbiakban: XVII. 46.). 41/1946.

7 Az 1945-ös választáson az FKgP 73%-ot a PDP 2%-ot kapott, így összesen háromnegyedes többséget kaptak a jobb oldalon elhelyezkedő pártok. Az 1947-es választáson lényegében ugyanez az eredmény ismétlődött meg, csak a pártok közötti szavazatarányok változtak: FKgP 38%, Demokrata Néppárt (DNP) 31%, Magyar Függetlenségi Párt (MFP) 2,89%, Független Magyar Demokrata Párt (FMDP) 3,78%, PDP 0,18%, Keresztény Női Tábor 1,37%. RIGÓ Róbert: Elitváltás Kecskeméten (1938-1948). PhD- értekezés, kézirat. PTE-BTK, Pécs, 2011. 248., 287. o.

8 BKMÖL XVII. 46. 59/1945.

9 Kecskeméti Lapok, 1945. május 31.

122