Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
életévét.44 Liszka Györgyöt, miután a rá kiszabott büntetését letöltötte, nem engedték szabadon, hanem a politikai rendőrség internálta. A következő évben hazatért dr. Liszka Béla felesége is, akit szintén népbíróság elé állítottak. Liszka Béláné ügyét a Kecskeméti Népbíróság 1946. július 3-án tárgyalta, ekkor már három hónapja volt előzetes letartóztatásban. Liszkánét népellenes bűntettel vádolták: azzal, hogy Kalmár Imrét akadályozta abban, hogy 1944. szeptember 2-án fasiszta és németellenes véleményét szabadon kinyilvánítsa, így egy év börtönbüntetést szabtak ki rá, ami alól a NOT felmentette, de igy is közel nyolc hónapot töltött ott el a börtönben. Összegzés A népbíróság szerepe Kecskeméten elsősorban az volt, hogy az új berendezkedés az igazságszolgáltatáson keresztül is megmutassa erejét és azt, hogy nem kímélik a régi elitet. A Horthy-kori helyi elit tagjai, akik rendszerint megjárták Bánó Mihály börtönét és személyesen is megtapasztalták vagy csak hírét hallották vallatási módszereinek, miután a NOT felmentette őket és kiszabadultak - ha a politikai rendőrség ennek ellenére sem internálta - visszavonultak a közéleti szereptől, és örülhettek, hogy a helyi, első ítélethez képest „olcsón” megúszták.45 Összességében megállapíthatjuk, hogy a Kecskeméti Népbíróság nem volt független igazságszolgáltatási szerv, mindvégig politikai, hatalmi céloknak volt alárendelve. A népbírák, a népügyészek, a politikai nyomozók sem személyükben, sem céljaikban nem a pártatlan igazságszolgáltatás érdekében tevékenykedtek. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy a helyi hatalmi szerv, a nemzeti bizottság elsősorban politikai szempontok alapján értékelte a népügyészek és a tanácsvezető bírák munkáját. A népügyészség, a rendőrség és a politikai rendészeti osztály vezetői amellett, hogy MKP tagok voltak, nyíltan nyomást gyakoroltak a népbírákra a szigorúbb Ítélkezés érdekében. Az is előfordult, hogy a nemzeti bizottságban támadást intéztek dr. Nagy László ügyvéd ellen, mert népbíróság elé állított vádlottakat védett, majd le is tartóztatták.46 Véleményem szerint az egyes népbíróságok sajátosságai, funkciói csak a helyi politikai, hatalmi viszonyokkal összefüggésben érthetők és ismerhetők meg. Nem vizsgálhatjuk a népbíróságokat önálló, iga- zságság-szolgáltatási szervként, mert ebben az esetben nem derül ki valós szerepük a helyi hatalmi harcban és a társadalmi rendszerváltásban: az elit lecserélésében és látványos meghurcolásában sem. 115
