Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban

elkobzására ítélte, majd a NOT felmentette és szabadlábra helyezte. Gesztelyi Nagy László országgyűlési képviselőt - az előzőhöz hasonlóan - azért Ítélte el a Kecskeméti Népbíróság, mert a képviselőház döntéseiben részt vett, amikor az háborús és népellenes döntéseket hozott és nem tiltakozott azok ellen. Ugyanakkor Gesztelyi a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatójaként és szakíróként sokat tett Kecskemét és az ország gazdasági életének a fejlesztéséért. Őt másfél év börtönre ítélték, végül a NOT hat hónapra csökkentette büntetését, amit az ítélethirdetésigjórészt letöltött.43

Dr. Garzó Béla nyugalmazott gimnáziumi igazgatót és dr. Dezső Gyulát, a jogakadémia dékánját háborús hírveréssel vádolták, mert előadásaik a háború ideje alatt szovjetellenesek voltak és Horthyt dicsőítették. A helyi népbíróság mindkettőjüket felmentette. Dr. Halmi Lajos a pénzügyigazgatóság vezetője volt 1944-ben, ő kezelte a zsidóktól elvett ingóságokat, ezzel összefüggésben több vádpontot hozott fel ellene a népügyész. A népbiróság jogszerűen tárgyalta az ügyét és felmentette, ami a többi ügy ítéleteihez képest „enyhe” eljárásnak tűnik.

Több üzemvezető ellen is népbírósági eljárásokat indítottak. Egyrészt azért, mert kizsákmányolták munkásaikat és rosszul bántak velük, másrészt, mert a háború alatt a termelés fokozására biztatták őket. A perekből rendszerint kiderül, hogy nem bántak rosszul embereikkel, és nekik, mint vezetőknek, hadi üzemek esetén, kötelességük volt a növekvő háborús szükségletek kielégítésére való törekvés. Ghiczy Pál a városi villanytelep igazgatója volt, akit több vádponttal is megvádolt a népügyészség. A legfőbb vádpont az volt ellene, hogy a németeknek átadta a városban működő üzemek villamos berendezéseit és a munkásaival rosszul bánt, amiért első fokon hat év börtön- büntetésre ítélték. A per irataiból azonban kiderült, hogy a vádlott jól bánt munkásaival, az elektromos berendezéseket csak kényszer hatására adta át, és igyekezett azokat a városból történő elszállítása után is nyomon követni. Ennek ellenére mégis elítélték, a NOT mentette fel. Dr. Mendik István a gyufagyár igazgatója volt, öt azzal vádolták, hogy kizsákmányolta a munkásait és rosszul bánt velük. Ezért öt év börtönre, foglalkozástól való eltiltásra és nyugdíjigényének elvesztésére ítélték. A NOT egy év börtönbüntetésre változtatta az ítéletet. A vállalatok egyes vezetőin a pozícióba kerülő korábbi alkalmazottak igyekeztek megtorolni egykori valós vagy vélt sérelmeiket. Kecskeméti László a Platter János-féle konzervgyár személyzeti vezetője volt. Peréből kiderül, hogy a helyi internálótábor parancsnoka kényszerítette

113