Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
vállalatait, árukészleteit is. Az orvosok és ügyvédek elhurcolt zsidó kollégáik javaira igyekeztek rátenni a kezüket.39 Bibó István joggal jegyezte meg erre az időszakra vonatkozóan, hogy ekkor lehetett először munka és teljesítmény nélkül úgy javakhoz jutni, hogy egyesek kinézték mások értékeit és azt megszerezték maguknak, ez a gyakorlat mintává vált és a későbbiekben is folytatódott.40 A javakból a lakosság igen széles rétegeinek jutott valami, ez növelte a német megszállás elfogadottságát is. Az egyre súlyosabbá váló szociális feszültségeket a zsidók javainak államosításával és szétosztásával próbálták enyhíteni. Kecskemétet a szovjet megszállás előtt kiürítették. Az elit tagjai a szovjet megszállás elől részben külföldre menekültek, az ország más településein vagy a Kecskemét környéki tanyavilágban húzták meg magukat. A várost 1944. október 31-én foglalták el a Vörös Hadsereg katonái. Az elit azon tagjait vagy hozzátartozóit, akik 1945 első felében hazatértek, a politikai rendőrség rendszerint letartóztatta, majd jórészt népbíróság elé állította. A főbb bűnök elkövetői és felelősei nem tértek vissza a városba. A második elitcsere 1945 első felében játszódott le Kecskeméten. A front átvonulása után az új hatalmi berendezkedés különféle adminisztratív és uralmi eszközökkel igyekezett felelősségre vonni és ellehetetleníteni a korábbi elit tagjait és középosztályi csoportjait. 1945 végére szinte teljes egészében kiszorították korábbi pozícióiból a Horthy-kori elitet, csak néhány tagja tudta megőrizni korábbi státuszát, vagy került még befolyásosabb pozícióba. Az 1945-ben formálódó új elit körében fontos lett az illegális kommunista múlt, különösen az, ha valakit meghurcoltak 1919-es szerepvállalásáért. A másik fontos előny az lett, ha valaki nem hagyta el a várost a kiürítés során, vagy napokon belül visszatért a közeli tanyavilágból. A háborút követően az új hatalmi elit rekrutációjában a legfontosabb kiválasztási szempont a politikai megbízhatóság, a párthűség lett. A kezdeti időszakban fontos szempont volt a régi elittagokkal való kíméletlen leszámolásban való közreműködés is. Ennek következtében kerülhettek elitpozícióba olyan kétes hírű, az adatok szerint bűnöző és nem egy esetben nyilas múlttal rendelkező, de korábban a baloldaliságuk miatt is meghurcolt személyek, mint Básti Ágoston, Sztraka József vagy Bánó Mihály. Ok tekinthetők az MKP „epizód-elitje” reprezentánsainak 1944 és 1947 között.41 A régi elit felelősségre vonásában a népbíróság kiemelt szerepet kapott. A mellékelt elittáblán (1. táblázat) felsorolt 19 elittag mindegyikét népbíróság elé állították. Többen a korábbi elitből nem tértek vissza Kecskemétre: Liszka Béla polgármester, Kiss Endre főispán, Kiss Barnabás, a Baross Szövetség 111
