Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Farkas Csaba: A Szegedi Népbíróság működésének politikai körülményei és jellegzetességei
6 A Szegedi Nemzeti Bizottság rendeletének szövegét közli és részletesen elemzi RU- SZOLY József: A Szegedi Nemzeti Bizottság részvétele a demokratikus államhatalom gyakorlásában (1944. december-1945. január). In: Ruszoly József: „és így is a mi korunk”. írások és források Magyarország alkotmánytörténetéhez 1944-1949. Budapest, 2006. 11-31. o. Függelék. Eredeti közlés in: Acta Juridica et Politica Szeged. Tom 13. Fase. 6. Szeged, 1966. A Szegedi Nemzeti Bizottság 1945. január 2-i ülésének jegyzőkönyvét 1. VDCSMMT 1944-1945. 289-290. o. 7 A Szegedi Népbíróság elnökei dr. Bózsó Ferenc, valamint 1947. végétől dr. Kiss Dezső törvényszéki tanácselnökök voltak. Először két tárgyaló tanácsot hoztak létre, amelynek vezetői dr. Bózsó Ferenc és dr. Margita István törvényszéki bírák lettek, majd az ügyek sűrűsödésével az igazságügy-miniszter növelte a tanácsok számát. A harmadik tanács vezetőjének dr. Komlóssy Albert szegedi államügyészt nevezték ki. 1945. október 4-én alakult meg a negyedik tanács dr. Tóth László törvényszéki tanácselnök vezetésével. Majd újabb két tanács felállítására került sor, dr. Félegyházi Pál és dr. Csaba Sándor törvényszéki tanácselnökök irányításával. 1945 júliusában megkezdte működését az igazolási tanács, vezetését általában dr. Csaba Sándor törvényszéki bíró, ritkán Margita István törvényszéki bíró láttáéi. 1948 januárjában a népbíróságon az átszervezés után négy tanács működött. Az első számú népbírósági és a külön tanács elnöke dr. Kiss Dezső, a második számú rendes tanács elnöke dr. Félegyházi Pál, az igazolási tanácsé dr. Kozma Endre volt. Ebben az időszakban a tanácselnökök jelentős igénybevételnek voltak kitéve, amihez az is nagyban hozzájárult, hogy átvették a két megszüntetett népbíróság ügyeit is. A Szegedi Népbíróságnak két kirendeltsége is működött. Az egyik Makón, ahol a tanácsvezető bíró szegedi volt, helyettese és a tanács tagjai azonban makóiak, valamint Makóról delegáltak népügyészt a tanács mellé. A másik hasonló összetételben Szentesen tevékenykedett, ahol szentesi és környékbeli ügyekkel foglalkoztak. 8 A kor szegedi politikai viszonyaira és történéseire I. FARKAS Csaba: Szeged köztörténete 1945-1948 között. In: Szegedi Műhely 2008/3. 197-252. o. 9 Néhány ilyen esetet I. Szeged története 5. 1945-1990. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 2010.611-612. o. 10 CSML XXV. 8. A Szegedi Népbíróság politikai peres iratai (a továbbiakban: XXV. 8.). NB. 1/1945. Fülöp Imre háborús és népellenes bűntette. 11 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) XX-4-a. Népbíróságok Országos Tanácsa iratai. Elnöki iratok (a továbbiakban: XX-4-a.). 9. doboz El. XL B. 1949. Ügyforgalmi kimutatások. Az ügyek száma 3707 volt, amelyből 3601-et fejeztek be. 12 Délmagyarország, 1946. február 22., 23. o. 13 MÓL XX-4-a. 9. d. 1946. El. IV. L. 1. A szegedi népbíróságnál működő tanácsvezető bírák elleni panasz. 14 CSML XXV. 9/b. A Szegedi Megyei Bíróság büntetőperes iratai (a továbbiakban: XXV. 9/b.). B. 3968/1950. A per eredeti ügyszáma a NB. 244/1945. sz. volt. 15 Uo. B. 5808/1950. A per eredeti ügyszáma NB. 987/1945. sz. volt. 16 A Délvidéki Szervezet tevékenységére, a büntetőeljárásokra és a vádakra I. FARKAS Csaba: Társadalmi válaszfalak nélkül. Adalékok a Magyar Szabadság Párt szegedi történetéhez. Szeged folyóirat. 2003/9. 61-64. o. Farkas Csaba_________________________________________________________________________________ 98
