Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Apró Erzsébet: ADATOK AZ 1945-1948 KÖZÖTT MŰKÖDÖTT BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI FÖLDMÍVESSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSÁHOZ
Apró Erzsébet ADATOK AZ 1945-1948 KÖZÖTT MŰKÖDÖTT BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI FÖLDMÍVESSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSÁHOZ Bevezető Munkám során a földműves-szövetkezetek 1945 utáni alakulásának körülményeit és főbb jellemzőit figyeltem meg a csonka Bács-Bodrog vármegye területén, amelynek három járásában 29 települése volt.1 A megyében 31 olyan földműves-szövetkezet alakult a jelzett időszakban, amelyek az igénybevett nagybirtokokból és az elkobzott volksbundista földterületekből, valamint a hozzájuk tartozó ingóságokból alakultak meg. A földműves-szövetkezetek 1945 és 4948 közötti működése során keletkezett iratok nem kerültek a Bács-Kiskun Megyei Levéltár őrizetébe, ezért ezek létrejöttének vizsgálatához levéltári forrásként a földhivatali és a cégbírósági iratok szolgáltak. Az 1898. évi XXIII. törvénycikk alapján már a 20. század első felében hitel- szövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek, tej szövetkezetek és más szövetkezetek is alakultak. Ez a törvény a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről rendelkezett, de lehetővé tette más falusi szövetkezetek alakítását is. A szövetkezetek működését 1945-ig ez a törvény határozta meg. A szövetkezetek a parasztság érdekérvényesítési szervezetei voltak, de nem a legszegényebb falusi lakosság érdekeit képviselték. A szövetkezetbe belépőknek meghatározott összegű részjegyet kellett vásárolniuk, ezért akinek nem volt vagyona, földje, vagy legalább tehene, nem volt értelme belépnie termelési és fogyasztási szövetkezetekbe, a tej szövetkezetekbe, majd a földműves-szövetkezetekbe.1 2 így például Kelebián a Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezetbe belé1 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1999. 44. o„ 51. o. 2 NAGY József, 2009. 78. o. 93
