Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Ö. Kovács József: MINDENNAPOK TÖRTÉNETE ÉS EGY MAGYAR-NÉMET JELENKORTÖRTÉNETI ÖSSZEHASONLÍTÁS KÉRDÉSEI
múlnia a ráfordításokat.57 Mindezzel azonban még nem lett vége az átalakításnak, hiszen például 1975 után újabb átszervezések voltak, amelyek alapvetően megalo- mán módon újabb nagy gazdasági egységeket eredményeztek. Elválasztották az állattenyésztési és növénytermelési ágazatokat, amelyek további ellentmondásokhoz és konfliktusokhoz vezettek.58 Ennek egyik következménye lett, hogy az állattenyésztést elhanyagolták, amelyben egyébként nagyon sok nőt foglalkoztattak. Ez az ágazat egyébként is kezdettől fogva állandó veszteséggel küszködött.59 Ennek ellenére az NDK mezőgazdasága is vezető helyet foglalt el a KGST-országok hivatalos eredménylistáin.60 A vidéki agrárstrukturális változásoknak nyilvánvaló társadalmi, azaz az emberi kapcsolatokban is megmutatkozó negatív következményei lettek. Felerősödtek a lakó- és a munkahely közötti elválasztódás, megnőtt a munkába járási idő, s lazultak a hagyományos családi és szomszédsági kapcsolatok.61 A kollektivizálás társadalmi hatásai közül elsősorban a munkához való hozzáállás alapvető megváltozása a legdöntőbb, amely mögött persze a személyes és családi érdekek radikális átrendeződése ment végbe. A föld és annak művelése sokak számára elveszítette addigi értékét.62 Ugyanakkor mindkét ország községi történeti forrásai alapján jól látható, hogy az 1960-as évekig a domináns megítélés szerint a tsz egy gazdaságtalan, működésképtelen üzem volt a helyiek szemében.63 Mindaz ami történt az 1960-as évektől a vidéki társadalmi átalakulásban, még inkább differenciáltan érdemes véleményezni. Összefoglalóan, a kelet-németországi gazdasági és társadalmi strukúraválto- zásnak a következő tényezőit lehet megnevezni: mezőgazdasági iparosodás; a zöld területek arányának csökkenése; a hasznosállat-állomány kiterjeszkedett, a mezőgazdaságilag hasznos területek csökkenése ellenére. A struktúraváltozás a leglátványosabban a mezőgazdasági üzemek számcsökkenésében látható.64 A mezőgazdaság iparosodásának fent megnevezett tényezői nagyban hozzájárultak a következő társadalmi-gazdasági hatásokhoz, most nem beszélve az egyéb negatív folyamatokat indukáló ökológiai problémákról: a hasznos területek koncentrációja és az üzemek számának csökkenése; a vidéki térségek kiüresedése és a meglévő struktúra szűkülése; új munkahelyek képződése a városkörnyéki területeken; a területi egyenlőtlenségek fokozódása. Mindezek a jellemzők az aszinkronitások ellenére a magyarországi állapotokra is nagyrészt érvényesek. 57 LANGENHAN, Dagmar, 1999. 9. o. 58 WEBER, Adolf, 1999. 231. o. 59 AL, Rat der Gemeinde Oehna, 14. December 1961. XI. 5196. Protokolle von GV-Sitzungen, 102005. 60 WEBER, 1999. 263. o. 61 MEYER, Thomas-UTTITZ, Pavel, 1993. 246-247. o.; LANGENHAN, Dagmar, 1999. 12. o.; Az életmód egyes elemeinek változásaira igen szemléletes borsodi példák találhatók: DÖMÖTÖR Ákos, 1997. 62 VALUCH Tibor, 2001. 197-199. o. 63 A kelet-német forrásokra példaként ld. AL, Rat der Gemeinde Oehna, 14. Juli 1960. XI.5674. 500510. Komm. Landwirtschaft 64 KLOHN, Werner-WINDHORST, Hans-Wilhelm, 2003. 22-34. o.; Mindez hasonló és eltérő kelet- és nyugat-német jelenségeket idézett elő: KLUGE, Ulrich, 2005. 78-107. o. 140