Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Tóth Ágnes: A HATALMI ÁTRENDEZŐDÉS ÉS A KÉNYSZERMIGRÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI MAGYARORSZÁGON (1944-1948)
Feldolgozatlanok még a Jugoszláviából menekült svábok magyarországi tartózkodásának különböző - jogi, kül- és belpolitikai, gazdasági, társadalmi - aspektusai. Hiányzik a kitelepített németek, vagy a szlovákiai magyarok társadalmi összetételének vizsgálata is, így azt sem tudjuk, hogy e szervezett telepítési akciók milyen módon járultak hozzá a magyarországi társadalom átstrukturálásához. 2. A kényszer migráció változó formái és következményei a./Hadifogság, deportálás, internálás aa./Magyar polgári személyek hadifogolyként történő elhurcolása Mindenek előtt a fogalmakról. A szovjet hadsereg az általa elfoglalt területeken nagyszámú polgári lakosságot vett őrizetbe, zárt gyűjtőtáborokba, majd hosszabb- rövidebb idő után ezeket az embereket kiszállította a Szovjetunióba, ahol évekig munkatáborokban dolgoztak. Ezek a polgári személyek nem harci cselekmények közben estek fogságba, így klasszikus értelemben nem tekinthetők hadifoglyoknak.1 Az egyetlen kiterjedt akció keretében végrehajtott „fogoly-szedés”-nek nem volt jogalap, ugyanakkor bánásmódjuk megegyezett a hadifoglyokéval, hazaengedésükre is velük együtt került sor. Ez a tény indokolja tehát e fogalmak együttes használatát. Nem foglalkozom ugyanakkor a harci cselekmények révén hadifogságba kerültek, a front közeledtére elmenekült, majd Nyugat-Európában fogságba esett, vagy ott 1946 nyaráig menekültként élők tízezreivel. Nem foglalkozom azokkal az akciókkal sem, amelyeket a szovjet csapatok a magyar lakossággal szemben Eszak-Erdély- ben, vagy a mai Ukrajnához tartozó Kárpátalján, a Felső-Bodrogközben, az Ung vidéken, valamint a Tiszahát térségében hajtottak végre. Ez utóbbi falvakban, ahol szisztematikusan, faluról falura járva gyűjtötték össze a munkaképes magyar lakosságot, nem a kényszermunkások számának növelése volt a fő szempont, hanem a régió etnikai arculatának megváltoztatása, a terület pacifikálásának ilyetén módon való előkészítése. A Szövetséges nagyhatalmak 1943 őszére elismerték a Szovjetunió azon igényét, hogy a lerombolt európai országrész újjáépítését, a gazdaság kezdeti reorganizációját az ellenséges országok állampolgárai jóvátételként végezzék. A korábbi londoni nagykövet, Ivan Majszkij, vezetésével kidolgozott terv, 5 millió német munkás 10 évig történő munkaszolgálatával számolt. Bár a „Szovjet Jóvátételi Bizottság” 1 A hadifoglyok és internáltak közötti különbséget igyekezett tisztázni a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa által 1941. július 1-én elfogadott 1798-800. számú titkos határozat is, amely kimondta: „Hadifoglyoknak minősülnek: a) a Szovjetunióval hadiállapotban lévő államok fegyveres erejéhez tartozó mindazon személyek, akik katonai tevékenység során estek fogságba, továbbá ezen országoknak a Szovjetunió területére internált polgári személyei.” - In: Bognár Zalán: Malenkij robot. „Egyetlen bűnünk a származásunk volt...”, német és magyar polgári lakosok deportálása „malenkij robot-ra a sztálini lágerekbe 1944/45-1955. Pécs, 2009. (a továbbiakban: BOGNÁR Zalán, 2009.) 14. o. 116
