Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Apró Erzsébet: ADATOK AZ 1945-1948 KÖZÖTT MŰKÖDÖTT BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI FÖLDMÍVESSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSÁHOZ
szövetkezés gondolatát a legszegényebb falusi rétegek szorgalmazták, a birtokos parasztok inkább várakozó állásponton voltak. Az alakulás elhúzódásának másik oka pedig, hogy a földműves-szövetkezetek mellett még 1947-ben és 1948-ban is több más szövetkezet is működött, ami nem csak Bács-Bodrog vármegyére volt jellemző, hanem országosan is megfigyelhető volt.40 A földműves-szövetkezetek működését először az 1947. évi XI. tv. szabályozta. A szövetkezeti mozgalom egységesítése érdekében 1947-ben július 1-jével létrehozták a Magyar Országos Szövetkezeti Központot (MOSZK), amelybe minden szövetkezetnek tagszövetkezetként be kellett lépnie. Ekkor még meghagyták a tej szövetkezetek önállóságát, mert ezek felszámolása komoly ellátási problémákat okozott volna. A tej szövetkezeteket, amelyek többségükben kulákvezetés alatt álló szövetkezetek voltak, mindaddig fenn kellett tartani, amíg a városok tejellátását a földműves-szövetkezetek tehenészetein keresztül szervezték meg.41 1948-ban a földműves-szövetkezeteket általános falusi szövetkezetekké szerették volna fejleszteni. Ennek érdekében elő kellett mozdítani az egyéb falusi szövetkezeteknek (a hitelszövetkezetek kivételével) a földműves-szövetkezetekbe való beolvadását, illetve megszűnését. Ezért az 1947-es szövetkezeti törvényt az 1948 augusztusában megjelent 8000/1948. számú kormányrendelettel módosították, így ezt követően a földműves-szövetkezetek kizárólag a MOSZK tagjaként működhettek, a szövetkezetek alapszabálya és annak minden módosítása is csak a MOSZK jóváhagyásával volt érvényes. Az igazgatósági és a felügyelő-bizottsági tagoknak legalább négyötöd részét a dolgozó földműves tagok közül kellett választani, az igazgatóság és a felügyelő-bizottság többi tagját pedig a szövetkezet egyéb tagjai sorából is választhatták. A rendelet szerint nem lehetett az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjául választani azt a tagot, aki a tulajdonában vagy a bérletében lévő ingatlanon vagy ipari üzemben a munkát túlnyomórészt bérmunkással végeztette. A szövetkezetek egyesítéséről novemberben jelent meg a 11 440/1948. Korm. sz. rendelet, mely után a fél évszázados múltra visszatekintő Hangya megszűnt, a kisebb szövetkezeteket pedig vagy beolvasztották, vagy rendeleti úton megszüntették. 1948 végére a földműves-szövetkezetek váltak a falusi lakosságot összefogó egyetlen átfogó szövetkezeti szervezetté, amelyből a gazdagparasztságot kizárták.42 43 1948 előtt Magyarországon viszonylag széles és jelentős szövetkezeti hálózat működött, amely nem termelő jellegű volt, de együttműködési tapasztalatokat nyújtott a falusi lakosságnak. „Ezeket a szövetkezeteket a kommunista rendszer mint kapitalista csökevényeket szétverte.’’^ 1948 elején 7540 szövetkezet volt Magyarországon, taglétszámuk pedig elérte a 2,5 milliót. Ebből becslések szerint a Hangyának 770 000, a földműves-szövetkezeteknek 603 000, a hitelszövetkezeteknek 598 000, a Népi Szövetkezetnek 200 000, a tej szövetkezeteknek 100 000 tagja volt.44 40 NAGY József, 2009. 86., 253. o. 41 NAGY József, 2009. 86-87. o. 42 Uo. 88-89. o. 43 Uo. 209-210. o. 44 Uo. 87. o. 102
