Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Apró Erzsébet: ADATOK AZ 1945-1948 KÖZÖTT MŰKÖDÖTT BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI FÖLDMÍVESSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSÁHOZ
Az 1945. szeptember végén megjelent 8840/1945. ME számú rendelet értelmében megalakult az Országos Szövetkezeti Tanács, és a két világháború között vagy még régebben alakult szövetkezetek részére a rendelet előírta, hogy 60 napon belül minden működő szövetkezetnek közgyűlést kell tartania az Országos Szövetkezeti Tanács küldöttének részvételével. A szövetkezet addigi igazgatóságának és felügyelő-bizottságának megbízatása pedig a közgyűlés megtartásával megszűnt és újat kellett választani helyettük. Az Országos Földbirtokrendező Tanács a földmívesszövetkezetek megalakításáról szóló rendeletet 1945. szeptember 29-én küldte meg Bajára végrehajtás végett a Bács-Bodrog Vármegyei Földbirtokrendező Tanácsnak.32 Ezt követően már 1945. október 10-én Mélykúton létrejött a vármegyében az első földműves-szövetkezet, december 22-én pedig Kunbaján is megalakult a szövetkezet. A megye többi településén zömmel 1946-ban alakultak meg a földműves-szövetkezetek: január elején Sükösdön és Nagybaracskán, majd sorban még 24 településen Bajától Vaskútig. Csátalján, Garán és Vaskúton 1947 júniusában székely földmíveszövetkezetek is alakultak.33 1948-ban, pedig már csupán egy földműves-szövetkezet alakult Csikérián, a tagjai által bérelt ingatlanokon.34 Az 1945 után alakult földműves-szövetkezeteknél a kitűzött célok és azok megvalósítása érdekében vállalt feladatok felsorolása mellett a cégjegyzékben és az alapszabályokban is csupán azon igénybevett ingatlanok és ingóságok egykori tulajdonosainak nevei olvashatók, amelyeknek a kezelését az állam a földműves-szövetkezetekre bízta. Mindegyik dokumentumban lényegében ugyanaz a sablonszöveg szerepel: „...[a szövetkezet] célja, hogy a tagoknak egyéni tulajdonukat alkotó ingatlanukon folytatott okszerű gazdálkodását elősegítse.”', [A szövetkezet] Feladata, hogy céljának megvalósítása érdekében az igénybevett [...]- féle és az elkobzott [...] birtokhoz tartozó kisajátított, de egyéni juttatás céljára fel nem használt gazdasági felszerelést, gépeket, mezőgazdasági ipari üzemeket, gazdasági épületeket és cselédlakásokat, szövetkezeti ház céljára juttatott közérdekű telket, szövetkezeti célra juttatott parkot, kastélyt, lakóházat, stb. átvegye, kezelje és tagjai javára hasznosítsa.” Míg előbb, a földműves-szövetkezetek alakításakor a közösségi tulajdonban lévő ingatlanokról esett szó, ilyenek a gyümölcsösök, szőlők, kastélyok, szeszfőzdék, malmok és más létesítmények, addig itt a szövetkezeti tagok egyéni tulajdonáról, beszerzéséről, értékesítéséről van szó. Az 1945-ös földreform során számos közösségi tulajdonban lévő vagyontárgy a frissen alakult szövetkezetek tulajdonában került, de a szövetkezetek általában nem akartak a földműves-szövetkezeti hálózatba kerülni. A kormány először 1945. december 31-ét, majd a határidőt meghosszabbítva 1946. december 31-ét, illetve 32 BKML A Bács-Bodrog Vármegyei Földhivatal iratai. Általános iratok, (a továbbiakban: XXIV. 201/a.) 5/1946. 33 BKML VII. 1/c. 12. d. 50006. sz. (623/1950, 1096/1953), 50005. sz. (628/1949, 166/1950), (645/1950, 667/1950). 34 BKML VII. 1/c. 50036. sz. 100
