Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)

Péterné Fehér Mária: Egy építési napló titkai. A Kecskeméti Művésztelep építésének körülményei

— 1910. május 12. A közgyűlés kimondja a döntő szót a művésztelep létrehozásáról, a ténylegesen építendő épületekről, az építés költségelőirányzatáról. (Itt már nincs szó iparművészeti iskolaépület emeléséről.) A műterembérház és a villa lakói bérleti díjat fizetnek majd, az egész építkezést a város állja. (A határozatba csak 5 villa építése került be.) Az építési költség: 227 261 korona.

— 1910. június 7. Elkészül az építkezés versenytárgyalási kiírása.

— 1910. június 19. Megérkezik a belügyminiszteri jóváhagyás.

— 1910. augusztus 6. Megjelenik az építési versenytárgyalás kiírása a helyi és a szaklapokban. Az ajánlatok beérkezésének határideje: szeptember 12.

— 1910. szeptember 20. A közgyűlés dönt a 4 munkacsoportban végzendő építési munkák nyerteseiről.

I. csoportbeli: Kőműves-, vasbeton-, ács-, tetőfedő-, bádogos-, burkolómunkákat ifj. Gulyás János építőmester,

II. csoportbeli: Asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges-, szobafestő-, kályhás munkákat Laczy Sándor és társai,

AIV. csoportbeli: vízvezeték- és csatornázási munkákat az Első Magyar Kórház-berendezési és Felszerelési Gyár nyerte el.

A III. munkacsoportba tartozó villanyvilágítási munkákat a város maga kívánta elvégeztetni. (A beérkezett ajánlatok végösszege 204 761 K.) A közgyűlés ekkor döntött a 6. villa felépítéséről is + 20 000 korona költséggel.

Ilyen előzmények után kezdődhetett meg a Műkertben a művésztelep épületeinek építése. (5. kép) Magát az építkezést sok kisebb- nagyobb esemény hátráltatta. Ez derül ki a levéltárban megmaradt építési naplóból.

Kecskemét közgyűlése már 1881-ben megalkotta építkezési szabályrendeletét, amely az építkezésekkel kapcsolatosan sok mindenről rendelkezett, pl. a benyújtandó tervrajzok fajtáiról, méretarányairól stb. Építési napló vezetéséről azonban nem esett szó ben23