Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)

Szabó Bence: A kecskeméti Rákóczi-víztorony. Egy tervasztalon maradt műépítmény „története”

út lenne, mivel az építmény szerkezetének megalkotása és a homlokzat művészi megjelenésének megtervezése csak a legszorosabb kapcsolatban valósítható meg. Az új víztorony terve tehát egy teljesen új szerkezeti megoldással készülő építményt és ezzel összhangban álló modernebb ornamentikával felépülő műtárgyat vázolt fel. Az épület külső megjelenésének átdolgozását a szerkezeti változásokon túl indokolta az is, hogy a téglapilléres szerkezet helyett alkalmazni kívánt szilárdabb vasbeton jócskán megemelte a költségeket, így át kellett gondolni az alkalmazandó díszburkolat koncepcióját: „Miután ezen új és jóval erőteljesebb szerkezet már a maga nyersfelépítésében az előbbi szerkezeteket] költségben messze fölülmúlja, kénytelen voltam a külső díszítésekben sokkal szerényebb eszközöket használni, [...] ennélfogva a torony igen nagy része nem lesz majolikával burkolva, mint az azelőtt egyszerűbb szerkezet mellett előirányozva volt. Mindazáltal a torony új megjelenési formájában véleményem szerint még sokkal szebb és monumentálisabb lesz”

— ígérte Kecskemét elöljáróinak az építész. (11. kép) Az új művészi koncepció alapján Lechner Ödön a lovasszobor terveit is megváltoztatta, amely szerint az emlék53

11. Lechner Ödön: Az áttervezett Rákóczi-víz- torony látványrajza (1912)