Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: A kecskeméti Rákóczi-víztorony. Egy tervasztalon maradt műépítmény „története”
ból — még Zarka mérnök tervei alapján — egy úszót helyeztek volna a medencébe, amely egy lyukasztott csővezetékben tudott a vízállással együtt szabadon mozogni. A tervek alapján az úszóra erősített láncvezeték összeköttetésben állt egy elektromos jelfogóval, amely a vízállás 10 cm-es változása során egy elektromos impulzust adott át a víztoronnyal távvezeték-kapcsolatban álló „mutató készüléknek"A készülékek mutatóját az elektromos jel ilyenkor egy egységgel előre vagy hátra mozdította volna. A készülékek egyikét a vízműtelepen a szivattyúgépház vezérlőben helyezték volna el, hogy a gépkezelő pontosan beállíthassa a vízkiemelés intenzitását. A másik jelzőóra egy tetszőleges helyen, valószínűleg a mérnöki hivatal irodahelyiségében kapott volna elhelyezést, hogy a városvezetés mindig figyelemmel követhesse a vízmű üzemszerű működését. A vízállásmérő összeköttetésben állt volna egy ún. „regisztrálómüveF is. Az eszköz a tervek szerint a mérésekből önműködően grafikonokat rajzolt, amelyek alapján következtetni lehetett volna a napszakok és évszakok szerint változó vízfogyasztás mérvéről. A Lechner-féle épület esztétikai értékét a torony külső megjelenése, formája, szerkezete és díszítettsége együttesen szolgálta. Az 54 méteres műépítmény homlokzatát a tervezőmérnök gyakorlati hivatásának is megfelelő, az időjárás minden viszontagságának ellenálló, könnyű és a város számára megfizethető ornamentikával kívánta ellátni, amely egyben szolgálta a városképet meghatározó új objektumának látványos megjelenését is. A homlokzat fedésére Lechner az eredeti tervek alapján mázas csempét, illetve annak egy korszerűbb változatát, a pirogránitot tartotta a legmegfelelőbbnek. Ez a gres technikával készülő anyag a fenti kritériumoknak nemcsak megfelelőnek tűnt, de a táji adottságokhoz a legkívánatosabbnak is mutatkozott. Hiszen, „Kecskemét a magyar alföld közepén [...] hegyektől s mindattól ami monumentális természetes építőanyagot szolgáltatna, távol esik. [...] természetellenesen hatna egy kőtömeg itt, ahol a követ csak hírből ismerik” - vélekedett az építőművész. (10. kép) A torony legalsó szintjei, a körülfutó lépcsőzet és a lába50
