Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)

Péterné Fehér Mária: Egy építési napló titkai. A Kecskeméti Művésztelep építésének körülményei

Jelentős károk keletkeztek a nagyobb középületekben: városháza, templomok (15. kép), laktanyák, iskolaépületek, az épülőfélben lévő új paloták mellett a magánházak nagy részében. „Pocsékká volt téve minden épület” - jegyezte meg egy kortárs. A kár a becslések szerint meghaladta a 10 millió koronát. Kada Elek polgármester és a város vezetői azonnal hozzáláttak a károk felméréséhez. A helyreállításhoz segélyért és államkölcsönért folyamodtak a kormányhoz.

A művésztelepi építkezést sem kímélte a földrengés. Az építési napló szerint már július 10-én hozzáláttak az épületek tüzetes vizsgálatához. A villáknál az összes kémény megrepedt, a szerkezeti, tégla- és rabicfalakon kisebb-nagyobb repedések keletkeztek, ezek mentén a vakolat lehullott. A műterem- bérházon is megrepedtek, megdőltek a kémények, az épület jobb- és balszárnyán lévő nagy oromfalak kb. 5 cm-rel kihajoltak. Az épületen belül az összes műteremben, az előterekben a falak megrepedtek, a lépcsőfokok egymástól elváltak. A festőiskolánál a téglából épült homlok- és végfalakon történtek repedések, a cserépfedés teljesen hasznavehetetlen lett, újra kellett készíteni.

Július 10-étől október végéig folytak a javítási, helyreállítási munkák. A műterembérház helyreállítását iíj. Gulyás János vállalta. (Ettől kezdve újra találkozunk bejegyzéseivel a naplóban.) Ahol kellett, bontottak, a repedéseket falkiváltással javították.

Augusztus 26-án villám csapott az Olgyay-villába. A helyre- állítási munkák mellett szeptemberben már szerelték be a fürdőkádakat, takaréktűzhelyeket, a villanyszerelés is folyamatban volt.

34

15. A megrongálódott zsinagóga