100 éve született Balanyi Béla (Kecskemét, 2011)

Huszonkét év a kecskeméti levéltár szolgálatában

/ff5 Az év első felében a szolnoki archívum élére távozott a levéltárból Antal Árpád begyűjtés hőse, a községi tanácsok rettegett embere”14. Júniusban Leidecker Jenő intett búcsút a kecskeméti kollektívának. „Egy férfi és egy nő állt szemben [az] 1953. évi papírgyűjtő kampánnyal”15 - emlékezett vissza erre az időszakra később Balanyi. 1953-ban került a levéltárba ugyanis az akkor még Kalocsai Jánosné nevet viselő Möme, aki hosszú éveken keresztül volt közvetlen kollégája Balanyi Bélának.

Az 1953-as esztendő — a személycserék mellett — jelentős iratbővülést hozott a kecskeméti levéltárban. Az újév első napjától Kiskunfélegyháza város levéltára 720 méternyi anyagával a megyei levéltár kezelésébe került. Ezzel együtt az intézményben őrzött teljes iratmennyiség elérte a 3000 folyómétert. Az iratok és a munkafeladatok gyors ütemű megsokszorozódását a levéltár személyi állományának hasonló mértékű növekedése azonban nem követte.

Balanyi az 1953. évi zord télről is megemlékezett a háztörténetben: „Levéltárunk dolgozói sokat szenvedtek a tél hidegétől. A rossz fűtés mellett nehezen dolgoztak. [...] A levéltárban sem volt + 2-3 C°-nál több, az ablak heteken át szebbnél szebb jégvirágokkal volt díszítve.”16 Új kályhát csak 1954. február elejére sikerült beszerezni, amely azonban így is nagy örömet szerzett a kollektívának.

Az iratmentés, beszállítás első szakasza 1954-re lezárult, a levéltárban megkezdődött az iratok selejtezése, rendezése. Ez év tavaszán nyílt meg az intézmény első kiállítása „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját” címmel. A vendégkönyvbe 2300 látogató írta be a nevét. Balanyi Béla a „levéltári propaganda” célját a tárlat kapcsán így fogalmazta meg: „Ezekkel a kiállításokkal a levéltár ismertté kívánja tenni nagy értékű anyagát. Az a cél, hogy a kecskeméti nép

27