1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 2. (Kecskemét, 2001)

KISKUNHALASI JÁRÁS

alatt állt. Október 30-án a városi tanácson rendezett gyűlésen felszólalt, támadta Haász Ferenc városi párttitkárt. Később követelte a nemzetőrség felállítását. 1957. március 8-án letartóztatták. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1957. december 11-én 6 hónap börtönre, 550 Ft vagyonelkobzásra és 1 év jogvesztésre ítélte. Ferenci Imre: Budapesten született 1930-ban. Anyja neve Flis Lujza. 1956-ban a járási tanács mezőgazdasági előadója volt. A forradalom alatt tagja lett a járási nemzeti bizottságnak, részt vett a főváros megsegítésére indított élelmiszergyűjtési akcióban. A szállítmányokkal többször is felutazott Budapestre, onnan röplapokat hozott Kiskunhalasra, és felolvasta a munkatársai előtt. Nem indult ellene eljárás.

130 Kurdics József: Részt vett a városi forradalmi bizottság szervezésében, a választások előkészítésében. Először áthelyezték a Szalkszentmártoni Altalános Iskolába, majd 1957-ben internálták, utána kitiltották Kiskunhalasról és a járásból. Nagy B. Imre: Kiskunhalason született 1904. december 3-án. Anyja neve Sütő Zsuzsa. Iskolai végzettsége 3 elemi. Földművesként dolgozott a helyi téeszben. 1956 októberében a téesz feloszlatását követelte, és ki is lépett. November elején széttépte a téesz működési szabályzatát. Egy géppisztolyt szerzett magának, és valószínűleg nemzetőr volt. 1957. július 23-án letartóztatták. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. február 18-án 6 hónap börtönre és 2 év jogvesztésre ítélte. Nagy Szeder István: 1907. március 8-án született Kiskunhalason. Anyja neve Erdélyi Emília. Iskoláit Kiskunhalason végezte, 1925-ben gimnáziumi érettségit tett. Beiratkozott a BME Építészmérnöki Karára, tanulmányait azonban anyagi okokból többször is meg kellet szakítania. 1928-tól szülővárosában a városháza mérnöki irodáján dolgozott szakdíj nőkként. 1931-ben belépett az FKgP-be. 1933-35 között folytatta tanulmányait, és 1940-ben szerezte meg az építészmérnöki diplomát. 1941-ben tízhetes katonai kiképzésen vett részt, egyébként katona nem volt. 1945-47 között az FKgP kiskunhalasi szervezetének elnöke volt. 1947 novemberében letartóztatták, egy évig volt börtönben mindenféle ítélet nélkül. A harmincas és a negyvenes években a halasi tanyarendszer és a város belterületének feltérképezését végezte, 1955-56-ban pedig Kiskunhalas történetét írta, amit még édesapja kezdett el. A forradalom eseményeibe október 29-én kapcsolódott be Péter Balázzsal együtt. Reile Géza korábbi tanácselnök kérte fel, hogy vegyen részt a város ügyeinek intézésében, mivel az október 27-i halálos kimenetelű sortűz óta nagy volt a nyugtalanság Kiskunhalason. Nagy Szeder István egyik feltétele az volt, hogy 48 órán belül tartsanak önkormányzati választásokat a városban. Október 31-én egy felvonuláson sokezres hallgatóság előtt beszédet mondott, majd a választáson való résztvételre szólította fel a megjelenteket. November l-jén meg is tartották a szavazást, melyet a