1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

az Országos Munkástanács megalakítására. A Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok vették körül, ezért a gyűlést az Akácfa utcába tették át. A kecskeméti munkástanácsokat Vlacsil Tibor és Nagy Sándor képviselte. Megérkezésük után nem sokkal szovjet katonák nyomultak be az ülésre. A hozzászólók főként újságot és adásidőt követeltek a rádióban. Vlacsil Tibor is felszólalt, hogy nyersanyaghiány miatt nem tudnak dolgozni. Egy memorandumot kaptak terjesztésre, melyet aztán Vlacsil például a Kinizsi Konzervgyárba is átküldött. Nagy Sándor a vállalatánál beszámolt útjukról Bíró Sándor, Balogh Károly, Bene Antal és mások jelenlétében. Elmondta, hogy szovjet katonák szállták meg az épületet, ami a legvilágosabb bizonyítéka a fegyveres elnyomásnak.

274 Az incidens miatt a KMT kétnapos sztrájkot hirdetett. - A MÁV Kecskeméti Pályafenntartási Főnökségének munkástanácsa is gyűlést tartott, ahol a sztrájkról folyt vita. Ferencz Béla szerint amíg az oroszok itt vannak, és a Kádár-kormány nem mond le, folytatni kell a sztrájkot. Másnap felszólította a sztrájk folytatása ellen fellépő Szabics Istvánt, hogy mondjon le, és Hegedűs Balázst javasolta pályafenntartási főnöknek. Végül a munkástanács három tagja Szegedre ment a MÁV Igazgatóságra, ahol elérték Szabics lemondását.

275 November 23. - Néma tüntetéssel emlékeztek a munkások az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban arra, hogy egy hónappal korábban tört ki a forradalom. Rózsa Sándor verset olvasott fel, utána Pullay Béla beszélt a munkásokhoz: „Munkás társak! Emlékezzünk az egy hónappal ezelőtt történt véres eseményekre, gondoljunk arra, hogy hány anya féltő szeretettel nevelte gyermekét, kik most életüket áldozták a szabadságért. Ezeket zárjuk szívünkbe, és az emléküket örökké őrizzük meg!"

276 - Egy rövid cikk egyébként a Petőfi Népében is megjelent ebből az alkalomból Október 23. címmel.

277 November 25. - Városi aktívaértekezlet volt a pártbizottságon, mintegy 130 kommunista jött össze. Ezen elhatározták a szakítást a múlttal, meghirdették a kedvelt „kétfrontos harcot", a fő ellenség nyilván az „ellenforradalom", de a rákosisták is ellenfelek. A demoralizálódott kommunistákat mozgósítani kell, el kell kezdeni a pártszervezetek alakítását. A két konzerv274 BKMÖL XXV. 30. B 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. 275 BKMÖL XXV. 30. B 1456/1958. Ferencz Béla és Bogdány Károly pere. 276 BKMB B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. 277 PN 1. évf 24. sz. (1956. okt. 24.) 2.