1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

- Ezen a napon két küldött jött Bajáról a konzervgyárba, a munkástanács ülésére. Ők egyébként a Központi Munkástanács alakuló ülésére tartottak. Felhívták Pullayékat egy memorandumhoz való csatlakozásra, amely az alábbiakat tartalmazta: - az oroszok kivonása - szabad, független választások - Nagy Imre visszahelyezése a kormány vezetésébe - koalíciós kormány létrehozása - a vallásszabadság és a vallásoktatás bevezetése. - Követeléseik teljesítése érdekében általános sztrájkra szólítottak fel az egész megyében. Az AKK munkástanácsa csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, egyedül Dinka Zoltán üzemi párttitkár foglalt állást ellene. Utána újra megtárgyalták Nagy László igazgató leváltásának ügyét, és ismét a leváltása mellett döntöttek. Helyére Erdélyi Károlyt szerették volna kinevezni. A végleges munkástanács megválasztását november 19-re tűzték ki, a választás lebonyolítására pedig bizottságot jelöltek ki.

257 - Valószínűleg ezen a napon alakult meg Kecskemét Város Forradalmi Munkástanácsa a Cifra palotában. Az alakuló ülésre küldöttként Pullay Bélát, Nyári Ferencet és Bende Péternét delegálta a testület.

258 A városi munkástanács elnöke Pullay Béla lett, a vezetőségbe a nagyobb üzemek munkástanácsainak az elnökei kerültek, így például Bíró Sándor, Vlacsil Tibor, Bognár Ferenc, a vasutasok küldötte, a pedagógusok egyik képviselője, illetve a bíróságtól valószínűleg dr. Kardos János.

259 BKMB B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. BKMB B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az eredeti peranyag tartalmazza az AKK Munkástanácsánakjegyzökönyveit is. A november 14-i jegyzőkönyv létező testületként említi a Kecskemét Város Forradalmi Munkástanácsát. BKMÖL XXXII. 12. Életútinterjú Pullay Bélával. Készítette: Orgoványi István.