1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)
KECSKEMÉTI JÁRÁS
karhatalom Bács-Kiskun megyei parancsnoka először Szentkirályi Frigyes, a nemzetőrség Gyurkó által kinevezett korábbi parancsnoka, majd néhány nap múlva Homoki Imre alezredes, 44 aki a 3. hadtest parancsnoki teendőit is ellátta. Mivel Homoki Imre a hadtest parancsnoka is volt, a karhatalmi feladatokkal egy törzs is foglalkozott. Ez Alpári Károly alezredes törzsfőnök irányításával Szentkirályi Frigyes alezredesből, Kertai István őrnagyból, Baráth Béla századosból, Gyurcsik Géza főhadnagyból és Krepeta Sándor hadnagyból állt. 245 - Karhatalmi szempontból a 3. hadtest parancsnokságához tartozott Szeged, Dél-Dunántúl, Csongrád-, Békés- és Hajdú-Bihar megye, Nyíregyháza és a Mezőtúri járás. Homoki Imre úgy rendelkezett, hogy az a parancsnok felelős az adott terület karhatalmi biztosításáért, amelyiknek az egységei ott állomásoznak. így Bács-Kiskun megye északi részéért az 5. gépesített hadosztály parancsnoka, a megye déli részéért és Szeged városáért pedig a 27. hadosztály parancsnoka. Az adott járás területén az ott állomásozó alakulat adta a karhatalmat. A karhatalmat november 10-e és 25-e között kezdték el megszervezni. 1957 januárjában illetve márciusában önálló megyei parancsnokságok alakultak ezeken a területeken, és a HM alárendeltségébe kerültek. 246 A honvéd karhatalomba elsősorban a hadtest hivatásos tisztjei kerültek, de bevettek továbbszolgáló tiszthelyetteseket és tartalékosokat is, sorozott katonákat és tartalékosokat azonban csak a legszükségesebb mértékben. Természetesen a tiszti nyilatkozat aláírása feltétel volt. - Kezdetben a karhatalom létszáma Bács-Kiskun megyében és Szegeden 600 fő volt, márciusig folyamatosan emelkedett. Az első járási karhatalmi parancsnokok nem feleltek meg a hatalom elvárásainak. Lukács András százados Kecskeméten, Vígh Illés őrnagy Szegeden részt vett a forradalmi eseményekben. Takács őrnagy, a kecskeméti járási karhatalom parancsnoka felületesen látta el a feladatát, Kiskőrösön Edenmajer Pál századossal szemben a beosztottak bizalmatlanok voltak. Kiskunfélegyházán Kerekes Szilveszter alezredes a Szovjetunióba ment tanulmányai folytatására, Baján Rivó István őrnagy a záhonyi rakodórészleg parancsnoka lett. 247 - A karhatalom megalakulása után nagy volt a fegyver és a lőszerhiány, ugyanis a szovjetek nem akartak fegyvert adni még a karhatalomnak sem. Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kalocsán csak a legszükségesebb fegyverek voltak meg a szolgálat ellátásához, a rendőrségi karhaHomoki Imre 1957. április végéig volt a Bács-Kiskun megyei karhatalom parancsnoka, ekkor a Szentendrei Tiszthelyettesi Iskola parancsnoka lett. HL 1956-os gyűjtemény. 11/2. o.e. 10-49. fólió. HL 1956-os gyűjtemény. 11/2. o.e. 10-49. fólió. HL 1956-os gyűjtemény. 11/2. o.e. 10-49. fólió.
