1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

tette a Honvédelmi Bizottmány éjszakai ülésének eredményét, és felolvasta annak röpiratát. Elmondta, hogyan folyt le a bizottmány ülése, és hogy őt is az a megtiszteltetés érte, hogy a Honvédelmi Bizottmányba beválasztották. - Rácz Gyula százados javaslatára megegyezett a repülőtér és a hadtest katonai tanácsa, ha harcra kerül a sor, kölcsönösen támogatják egymást a szovjetekkel szemben. - Zalavári alezredes közölte, hogy Gyurkó Lajos vezérőrnagy, Sucin József alezredes és Szabó Sándor őrnagy megszökött, ezért javasolta: hadtestparancsnoknak Gyulai Mihály ezredest válasszák meg. Janza Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter is jóváhagyta a kinevezést. Este Gyulai Mihály bizalmas megbeszélést folytatott Halanda Istvánnal.

167 - A repülőtéren az OLLEP-től kapott parancs alapján az alakulathoz tartozó szovjet katonai tanácsadókat felszólították, hogy csomagoljanak össze, mert másnap elszállítják őket. A nap folyamán Török Béla alezredes és Vázsonyi Miklós százados felderítést hajtott végre a szovjet csapatok mozgásáról. - A kecskeméti 2. gépesített felderítő zászlóaljtól 57 katonát a nemzetőrség megerősítésére rendeltek.

168 - A megyei bíróság munkástanácsa ülést tartott, de a káderlapok kiosztásáról megint nem sikerült dönteni. Hamarosan áthívták az ügyészség és a járásbíróság forradalmi tanácsát az ülésre. Az elnöki tárgyalóban ült öszsze a három testület, és javaslatokat fogalmaztak meg, melyeket később eljuttattak a megyei nemzeti bizottságnak. Ebben kifejezték, hogy egyetértenek a nemzeti bizottság feladatával, hangsúlyozták a bíróság függetlenségét, mely a szocialista törvényesség alapján végzi a munkáját, ami egyébként a forradalom alatt nyilván szünetelt. Kérték, hogy a fegyveres testületek biztosítsák a rendet és a nyugalmat, valamint a bírói munka zavartalanságát, a bírák személyi biztonságát. Küldöttséget szerveztek, hogy őrséget kérjenek a rendőrségtől az épület védelmére. Matuz György ügyész, Kardos János bíró és Jenőváry László járásbíró lett a küldöttség tagja. A megyei nemzeti bizottságnál is ez a küldöttség képviselte az igazságügyi dolgozókat. Matuz György gépbe diktálta a megyei bizottságnak szánt állásfoglalást, majd a megválasztott háromtagú bizottság elvitte nekik a dokumentumot. Belső őrszolgálat szervezését határozták el. Fogalmaztak egy tisztán a bírói munkával kapcsolatos követelést is, melyet az Igazságügyi Minisztériumnak akartak elküldeni, amire végül csak decemberben került sor. A javaslat dr. Kardos János elképzelésére alapult, miszerint az elsőfokú büntető tanácsoknak az eddigi három 1 HL XI/26. a. B 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere. 1 HL 1956-os gyűjtemény. 2/37. o.e. 444-448. fólió.