1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

felelősségre vonni az elfogottakat. Egyes források szerint a katonai bíró­ság hozott ítéleteket, köztük halálos ítéletet is. 128 Október 30. - Ördög László engedélyével a Népújságban megjelent a Hajnalodik cí­mű cikk. A sajtóban megjelenő cikkeket egyébként cenzúrázták, egészen a Petőfi Népe munkástanácsának megalakulásáig. Ördög László és Simó Tibor látta el a cenzúrázás feladatát a korábbi védelmi bizottság megbí­zása alapján. 129 - A kecskeméti igazságügyi hatóságoknál három forradalmi szerv ala­kult. Az ügyészség forradalmi bizottsága, melynek elnöke dr. Matuz György lett. Tagjai: dr. Karácsonyi István, dr. Elek Lajos, Balogh Zsig­mond és Mócza Mihály hivatali dolgozó. Felmerült Szabó Sándor, a me­gyei ügyészség elnökének, és Mező Imre járási ügyésznek az eltávolí­tása. 130 - A kecskeméti járásbíróság munkástanácsának elnöke dr. Klapil Sándor volt. Tagjai: dr. Jenővári László, dr. Somogyi Ferenc, dr. Pothoczky Mi­hály, dr. Zankó Emil, Romhalmi János, Barik Istvánné és egy Ferenc ne­vű hivatalsegéd. - A megyei bíróságon dr. Bodóczki László úgy döntött, hogy mégis lét­rehozzák a forradalmi bizottságot. Szándékát megbeszélte dr. Lengyel Zoltán párttaggal, aki később az MSZMP bírósági alapszervezetének a párttitkára lett, és dr. Kiss Ernővel, a szakszervezet elnökével. Összehív­ták a bíróság összes dolgozóját, egyébként a dolgozóknak, de a bíráknak is nagyjából harmada volt párttag. Bodóczki László bevezetőt mondott, és dr. Kiss Ernő tanácsvezető, szakszervezeti elnök ismertette a mun­kástanácsok feladatát a Népszavában megjelent cikk alapján. Bodóczki vezette a gyűlést. Mindjárt vita keletkezett, hogy kell-e munkástanács a bíróságon, többen hangoztatták, hogy tulajdonképpen csak az üzemek­ben kellene ilyet választani, mert a bíróság irányítására az elnök hivatott. Hárman szólaltak fel, dr. Gömöry Jenő szavazatszámláló bizottság létre­hozását javasolta, dr. Nagy Ferenc a munkástanácsok feladatáról beszélt. Dr. Kardos János javasolta, hogy hét állandó és két póttagja legyen a tes­tületnek. A bíróság elnökén kívül a gazdasági hivatal vezetőjét is vá­lasszák be, de ne hivatalból legyen a munkástanács tagja. Az elnök mel­lett csak véleményező javaslattevő szerepe legyen a testületnek, ezért el­BKMÖL XXXII. 12. Bátki Ferenc visszaemlékezése. MOL 288. f. 21/1957/5. Mező Imre, Szabó Sándor és Deák András, a politikai ügyész nem rendelkezett egyetemi végzettség­gel. Ekkor jártak a jogi egyetemre. BKMÖL XXV. 71. 1957. Ig. XVIII. 10. szám (Iskolába járók az ügyészségen, 1957. okt. 2.)

Next

/
Thumbnails
Contents