1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

lett, mint azt Halanda István elképzelte, ugyanis másnaptól folyamatosan érkeztek a gyárak, üzemek által delegált nemzetőrök, illetve kiszabadulásuk után a fegyveres felkelők. A városi nemzetőrség parancsnoksága a rendőrség Rákóczi úti épületében volt, és beléptek nemzetőrnek a homokbányai laktanyából szabadult felkelők közül is jó néhányan. Ez a folyamat vezetett később oda, hogy a pártirányítás megszűnt a városi nemzetőrség felett. Körülbelül 30-35 civil nemzetőr volt a rendőrségen, a katonaságtól delegáltakat Sereg István százados vezette. A civil nemzetőrök önállóan nem intézkedhettek, a szolgálat után fegyvereiket leadták. - A megyei nemzetőrség parancsnokának Szentkirályi Frigyes alezredest nevezte ki Gyurkó Lajos vezérőrnagy. A nemzetőrség megszervezésénél a polgáriak részéről dr. Búzás Pál tanító és Kovács János munkavezető működött közre. A nemzetőrség első megszervezésénél annak vezetői pillanatnyilag biztosították a régi hatalom számára a fegyveres erők feletti ellenőrzést, és a nemzetőrségben a honvédség és a rendőrség szervein kívül az akkor még működő MDP és a megyei tanács irányítása is érvényesült. A megyei pártbizottságon Putics József, a megyei tanácsnál Dallos Ferenc foglalkozott a nemzetőrséggel. A járási nemzeti bizottságok azonban október 30-tól előtérbe kerültek, és ezek is törekedtek embereiket a nemzetőrségbejuttatni. - A megyei tanácson ezen a napon volt az utolsó megbeszélés a fegyveres testületek vezetőivel, tehát az úgynevezett védelmi bizottság eddig működött. Ekkor jelentették be az ÁVH feloszlatását. Arra az álláspontra jutottak, hogy az ÁVH tagjai menjenek a honvédség és a rendőrség kötelékébe. Elhatározták, hogy megyei nemzeti bizottságot hoznak létre. A megyei nemzeti bizottság az első megalakulásakor zömében az általuk kijelölt tagokból állt.

120 - A Hazafias Népfront megyei elnöksége is gyűlést tartott, ahol jelen volt az összes fontos vezető. A HNF megyei vezetőinek, az MDP megyei vezetőinek és a megyei tanács vezetőinek együttes ülését a megyei pártbizottság hívta össze. Itt döntöttek a HNF megyei bizottságának kibővítéséről megbízható pártonkívüliekkel, de úgy, hogy a kommunisták legyenek többségben. Elhatározták a megyei nemzeti bizottság megalakítását, amit Daczó József már október 26-án javasolt, de akkor Dallos Ferenc ezt még megakadályozta. Madarász László és Mészöly Gyula javasolta dr. Orosz László bevonását, amit a pártvezetők is elfogadtak.

121 Orosz László azonban csak hosszas rábeszélésre fogadta el a jelölést, mert nem tartotta helyesnek, hogy előre kijelölik a bizottság tagjait.

122 120 BKMÖL XXIII. 2. c. 1098/1957. 3. 121 BKMÖL XXV. 30. B 1490/1957. dr. Orosz László pere. 122 BKMÖL XXXII. 12. dr. Orosz László visszaemlékezése alapján.