1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

BAJAI JÁRÁS

ták, hogy feljelentették őket, a kútból ismét a lakásukra vitték. A rendőrség házkutatás során találta meg a fegyvereket. 1956. december 30-án tartóztatták le. A Kecskeméti Katonai Bíróság 12 év börtönbüntetésre és 5 év jogvesztésre ítélte. Nagy Béla: 1925-ben született Baján. Nagy Béla a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács oktatásügyi felelőse volt. Altalános iskolai tanárként dolgozott Veszprémben. Oda Vaskútról került. Egyik szervezője volt az október 25-i veszprémi tüntetésnek. A Veszprém Megyei Forradalmi Nemzeti Tanácsba megalakulásakor pótlólagosan, közfelkiáltással választották be. Kinevezték az I. Számú Fiúiskola igazgatójának. Felment Nagy Imréhez, és megbízást kért arra, hogy a dunántúli oktatásügyi kormánybiztosi ügyeket intézze. Részt vett a keszthelyi eseményekben, meg akarta támadni az ottani katonaságot. A Veszprém Megyei Nemzeti Bizottságot október végén újraválasztották, és talán éppen radikalizmusa miatt, nem került be a testületbe. Ezután ment Bajára, ahol egy fegyveres csoport vezetője lett. Gyakorlatilag átvette az ellenőrzést a járási nemzetőrség felett. A nemzetőrségek felszerelése érdekében a járás több községébe fegyvert szállított. November 4-én nehézfegyverzettel ellátva a Dunántúlra ment, hogy csatlakozzon az ottani ellenállókhoz. November 4-e után Svájcba emigrált. Nagy István: 1927. október 22-én született Budapesten, anyja neve Umstadt Mária. Kereskedelmi végzettséggel önálló programozóként dolgozott a bajai Posztógyárban. 1956. december közepén kereskedelmi osztályvezető lett, letartóztatásáig. A forradalom bajai eseményeinek egyik aktív részvevője. Tagja volt az október 25-ről 26-ra virradó éjszaka a Posztógyárban szervezett gyárőrségnek. Október 26-án csatlakozott a Vaskúti úti laktanyához tartó tüntetőkhöz, majd amikor az egyes üzemek dolgozói maguk közül küldötteket választottak, Nagy István is bekerült a Posztógyár küldöttei közé, akik a tanácsháza épületébe mentek. Tagja lett a bajai ideiglenes nemzeti bizottság gazdasági bizottságának. Részt vett a katonai bizottság egyik ülésén is, és amikor a bizottságban vita alakult ki a polgárok felfegyverezéséről, vállalta, hogy ha ez megtörténik a gazdasági bizottság részéről élelmiszert, ruházatot, üzemanyagot biztosít a felfegyverzettek számára. (A mozgósítás végül elmaradt lásd: adattár vonatkozó része). Jelentős szerepe volt a budapesti felkelőkkel, illetve a kormánnyal való kapcsolatok felvételében a katonai hatalomátvétel idején (október 28.), majd pedig (október 29-én) a nemzeti bizottság és a munkástanácsok követeléseinek a kormányhoz való közvetítésében. A kormányra váró küldöttségek közül ezen a 4IS THIERY Árpád szerk. 1957. 15.