1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

BAJAI JÁRÁS

szovjetek a szovjet sírok feldúlásának ügyét is sérelmezték. Antóny János tájékoztatta a szovjet parancsnokot, hogy a városban rend volt, ezért nem volt szükség a bevonulásra. Kijelentette, hogy a Déry-kertben lévő szovjet sírok feldúlását elítélik. De mivel nem vállaltak közösséget a cselekedettel, ezért bocsánatot sem kért. Hangoztatta, hogy nem az 1944 előtti rendszert akarták visszaállítani, hanem a magyar sajátosságoknak megfelelő szocializmust megvalósítani. Bácskai Kornél a tizenkét év hazugságait említette, és a Rákosi-Gerő klikk bűneit hangoztatta. Kijelentette, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik nem hazudnak, és nem részesei az elmúlt időszak törvénytelenségeinek. Hunya Árpád közölte a szovjet parancsnokkal, hogy Magyarországon az elmúlt tizenkét évben elnyomás és önkény volt. Azt kívánják a dolgozók, hogy ebben az országban emberhez méltó megélhetést biztosítsanak számukra. Hangsúlyozta, hogy nem fasiszta ellenforradalom zajlik az ország ban.

311 Kijelentette, hogy a magyar nép függetlenséget és semlegességet akar. A szovjet parancsnok erre megemlítetette, hogy a Szovjetunió is támogatja Magyarország függetlenségét. Hunya Árpád közölte, hogy a munkásságnak tankok és fegyverek nélkül is hatalmas fegyver van a kezében, a sztrájk. Dr. Antóny János azt is mondta, hogy a munkások nem bíznak a Kádár-kormányban, amit burkoltan illegitimnek nevezett. Vuity Milutin kijelentette, hogy ő szerb származású, de magyarnak érzi magát. Elmondta, hogy partizán volt, és Baján részt vett a vörös őrség megalakításában. Annak idején Tolbuhin marsallal is tárgyalt személyesen. Később mégis üldözték a szerbeket, nyolc éven keresztül Tito bandájának és láncos kutyájának nevezték őket. A Szovjetunió szakított a múlt politikájával, és ők is csupán ezt akarják, de ezt bízzák a szovjetek a becsületes magyar dolgozókra. Olyan vezetőkre van szükség, akiket a dolgozó nép választ. A szovjet parancsnok helyeselte a beszédet, mindenben igazat adott neki. Antóny János ezután felkérte a munkástanácsok képviselőit, hogy tegyék meg javaslatukat a munka felvételével kapcsolatban. A munkástanácsok kijelentették, hogy csak a nemzeti bizottsággal hajlandók tárgyalni. A vita két kérdés körül folyt, az egyik az események jellegének értékelése, a másik a munka megindítása volt. - Nagy István a megye és a város legnagyobb üzeme, a Gyapjúszövetgyár nevében kijelentette, hogy nem veszik fel a munkát. Ezután ismertette a Gyapjúszövetgyár Munkástanácsának négypontos követelését: a szovjetek szüntessék be a harcot és vonuljanak ki az országból, a Nagy Imre-kormányt helyezzék vissza és valósítsák meg a programját, vala311 BKMÖL XXV. 30. B 1352/1957. Hunya Árpád pere.