1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

BAJAI JÁRÁS

sával foglalkozott. 216 Ferenczi alezredes már az itt elfogadott állás­foglalással ment el a nemzeti bizottság másnapi ülésére. A forradalmi ka­tonatanács kijelentette: teljes egészében egyetértenek az ország dolgo­zóinak és ifjúságának a követeléseivel. 217 Tóth Albert százados, az ezred párttitkára három társával Budapestre utazott, és átadta az ezred köve­teléseit a Forradalmi Honvédelmi Bizottmánynak. 1 Október 31. - Reggel ülést tartott a nemzeti bizottság. Az üzemekből beküldött jegy­zékek alapján összeállították a nemzetőrség tagjainak listáját. 150 főt szavaztak meg a Bánki Lajos általjavasoltak szerint. Bánki mellé Böröcz Jenőt valamint Varga Pált nevezték ki a nemzetőrség vezetőinek. Bakos István százados vállalta fegyverek és felszerelés biztosítását. Egy-egy nemzetőr napi 8 órás szolgálatot teljesített, létszámuk - amely pontosan nem ismert - időközben változott. A nemzetőrség november első napjai­ban 20 fővel gyarapodott, november 3-a után pedig Baján is megindult a nemzetőrség személyi állományának felülvizsgálata." 19 Baját nem érin­tette közvetlenül a szovjetek vonulása, a helyi fegyveres összetűzések nagyságrendje pedig nem volt akkora, hogy a városi nemzetőrség tevé­kenysége túllépje a helyi karhatalmi feladatok ellátásának körét. A hiva­talos vezetés által kezdeményezett szervezeten kívül más csoportok is számot tartottak arra, hogy a nemzetőrség funkcióját ellássák, illetve a nemzetőrség nevében fellépjenek, de önálló akcióik során a hivatalos ve­zetés által kitűzött céloknál radikálisabb tevékenységet folytattak. Itt el­sősorban Szabó Béla és Nagy Béla személyéhez csatlakozó csoportokról van szó. Ezen csoportok tevékenysége nem térképezhető fel pontosan az eddigi kutatások alapján, ezért csak szórvány adatokból, közvetett meg­jegyzésekből tudunk a működésükről. A városi nemzetőrség vezetésével és működésével kapcsolatos nehézségek azonban mindenképpen szerepet játszhattak abban, hogy ezek a csoportok kezdeményezőén léphettek fel pl. a volt AVH-sok vagy a járás területén levő nemzetőrök fegyverrel va­ló ellátásának kérdésében. 220 Nagy Béla, aki valamikor Vaskúton volt ta­nító, a járási nemzetőrség feletti parancsnokságot szerezte meg magának. 216 BKMÖL XXXII. 12. Rutay István visszaemlékezése. 40-41. Rutay István a forradalmi katonai ta­nács első megalakulását október 27-ére teszi, de itt még a Ferenczi Ferenc és a pártvezetők által lét­rehozott katonai bizottságról lehet szó. 217 GERGELY Ferenc, 1997. 51. 218 BKMÖL XXXII. 12. Rutay István visszaemlékezése. 41. 219 BKMB B 1596/1957. Varga Pál pere és GERGELY Ferenc, 1997. 68-69. 220 GERGELY Ferenc, 1997. 70.

Next

/
Thumbnails
Contents