1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

BAJAI JÁRÁS

a megbeszélésre, amelyet a koalíciós pártok képviselői számára rendezett a város vezetősége. A titkári szobában jelen volt Hegedűs Sándor az NPP, Szőlősi az FKgP, Hanák Endre az SZDP képviseletében, valamint dr. Vágvölgyi Ferenc, Farkas Ferenc tanár, Hunya Árpád, Biczók Sándor és Vuity Sándor. Többen javasolták és helyeselték, hogy ne a koalíciós pártok alakítsák meg a nemzeti bizottságot, hanem a munkástanácsok képviselőiből hozzák létre az új közigazgatási testületet. Megegyeztek, hogy másnapra összehívják a munkástanácsok küldötteit. A tanácsteremben ezután megkezdődött a pártok képviselőinek a résztvételével a gyűlés. A többség kívánatosnak tartotta a konszolidálást, a közrend megszilárdítását és a munka megindítását. Ferenczi Ferenc ekkor is hangoztatta, hogy parancsa van a lövetésre. A szociáldemokrata párt képviseletében dr. Szerdahelyi Sándor felolvasta a bajai szervezet memorandumát, amely tartalmazta a szovjet csapatok kivonását, a független, szabad Magyarország megteremtését, a politikai foglyok azonnali szabadlábra helyezését, a Kossuth-címer visszaállítását, a szabad választásokat, a szólás-, a sajtó-, és a gyülekezési szabadság megteremtését, a demokratikus közigazgatás felállítását. Határoztak arról is, hogy a követeléseket eljuttatják a Nagy Imre-kormányhoz. A gyűlés meglehetősen forró hangulatban zajlott le, egy fiatalember hevesen követelte, hogy Baja város lakossága támogassa a budapesti ifjúságot és munkásságot. Ekkor Kincses János is felszólalt, és meggyőzte a fiatalembert, hogy a jelenlévők valószínűleg nem bírják a város egész lakosságának felhatalmazását ahhoz, hogy a fővárosiak megsegítését megszavazzák.

167 - Tóth István városi párttitkár is szorgalmazta a nemzeti bizottság létrehozását koalíciós alapon.

168 Glied Károly javasolta, hogy adjanak ki egy Nagy Imre melletti állásfoglalást. Glied Károly, Vágvölgyi Ferenc, Jerkovics Sándor, Meleg József iskolaigazgató és dr. Kárpáti Jenő fogalmazta a nyilatkozatot, amit aztán be is olvastak a hangosbemondóba. Később Bakonyi Péter javaslatára visszavonták.

169 - A tanácskozás után Kincses János és Lehoczky Sándor beszélt Biczók Sándorral, a városi tanács oktatási osztályának gazdasági vezetőjével és Vuity Sándorral a városi pedagógus-szakszervezet titkárával, és sürgették a pedagógus forradalmi tanács megalakítását. Megegyeztek, hogy ideiglenesen ők négyen intézik a pedagógusok ügyeit. A kis tanácsteremben ők is részt vettek azon a gyűlésen, amelyen memorandumot fogalmaztak BKMÖL XXV. 30. B 1814/1957. Kincses János és Tóth Pál Zoltán pere. BKMÖL MSZMP BKMB Archívuma. 1956-os gyűjtemény. B 386/1957. dr. Antóny János pere. BKMÖL MSZMP BKMB Archívuma. 1956-os gyűjtemény. B 386/1957. dr. Antóny János pere.