1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

és 10 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. október 14-én 8 év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és 5 év jogvesztésre változtatta az ítéletet. Kapás Mihály: Kecskeméten született 1939. október 4-én. Anyja neve Szőke Mária. Iskolai végzettsége 5 általános. Gépkocsikísérő volt a Kinizsi Konzervgyárban. 1956. október 26-án részt vett a kecskeméti tüntetésen, megmozdulásokban. Az SZTK előtt csatlakozott egy fegyveres csoporthoz, majd egy katonai mentőn Nagykőrösre mentek, itt részt vettek a rendőrség, a pártház és a vasútállomás elfoglalásában. Itt újabb felkelők csatlakoztak hozzájuk. Ezután Kőcseren, Jászkarajenőn és Tiszakécskén lefegyverezték a rendőrőrsöt. Tiszakécskén tűzharcot vívtak az ottani rendőrökkel, de nem tudták elfoglalni az épületüket. Utána visszatértek Kecskemétre. 1957. március 8-án letartóztatták. A Fővárosi Bíróság gyorsított eljárással 1957. június 26-án 3 év börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. október 14-én 3 év börtönre, 500 Ft vagyonelkobzásra és 3 év jogvesztésre ítélte. Karátsony Kálmán: Tiszaújfaluban született 1913-ban. Anyja neve Kovács Mária. Tanítóképzőt végzett, iskolaigazgatóként dolgozott. Tagja volt a pedagógusok forradalmi bizottságának, s annak a 6 tagú bizottságnak is, amelyet a város oktatási osztálya mellé választottak. A pedagógusok képviseletében vett részt a városi forradalmi bizottságban. Ellene büntetőeljárás nem indult.

331 Kardos János dr.: 1920. április 9-én született. Anyja neve Bihari Erzsébet. Nemesi származású. Összes iskolájában kitűnő volt, summa cum laude avatták jogi doktorrá 1942-ben. Utána a Máramarosszigeti Járásbíróságon lett fogalmazó, de hamarosan bevonult, és 1945-ben szerelt le őrmesterként. 1948-ban tette le az egyesített ügyvédi-bírói szakvizsgát, a Ceglédi Járásbíróságon tett rövid kitérő után került Kecskemétre, ahol először 1949-1954 között a járásbíróságon, majd a megyei bíróságon bíráskodott. 1956 őszén a bíróság oktatási felelőse volt. A forradalom alatt részt vett a bíróság munkástanácsának, valamint a megyei forradalmi bizottság munkájában. Utóbbi testület a rendőrség és a nemzetőrség felügyeletével bízta meg. Reformtervezetet készített a bíróság munkájának megjavítása és demokratikusabbá tétele érdekében. Részt vett a területi munkástanács szervezésében és ügyeinek intézésében. 1957 áprilisában elbocsátották, és ügyvédi bejegyzését is megakadályozták. Az Alföldi Állami Pincegazdaságnál tudott adminisztrátorként elhelyezkedni. 1957. július 1-től 1958. január 31-ig előzetes letartóztatásban volt. Először a Kecskeméti Megyei Bíróságon indult eljárás ellene, majd áttették ügyét a Fővárosi Bírósághoz. Szervezkedés, később pedig izgatás volt ellene a vád. 1958. június 9-én felmentették, a