1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

lya. Foglalkozása agronómus. 1955-56-ban a Kecskeméti Törekvés Téesz elnöke volt. Mikor a téesz feloszlott, Gál István lemondott. Részt vett a Kecskeméti Törekvés Téesz párttitkárának felelősségre vonásában. Október 29-én zászlós felvonulást rendeztek a téeszben. Október 30-án részt vett a téesz feloszlatásában, a pártiratok elégetésében. A párttitkárt rejtegető Vörös Jánost megverték. Gál István géppisztolyt szerzett magának, és november 3án nemzetőrnek állt. 1957. június 22-e és 1958. április 2-a között előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. május 30-án 1 év 8 hónap börtönre, 300 Ft vagyonelkobzásra és 2 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. december 15-én 1 év 2 hónapra csökkentette a börtönbüntetését a mellékbüntetések változatlanul hagyásával. Gara Sándor: Kecskeméten született 1930-ban. Anyja neve Bende Erzsébet. Gimnáziumi érettségit tett, gépkocsivezetőként dolgozott a TEFU Vállalatnál. A munkástanács tagja lett, delegálták a megyei forradalmi bizottságba, ahol az intézőbizottság tagjává is megválasztották. Büntetőeljárás nem indult ellene, jogosítványát azonban bevonták, 1959-ben kapta vissza újra.

327 Gáti Antal: 1929. június 29-én született Újpesten. Anyja neve Leitner Aranka. Kereskedelmi érettségit tett, majd a Dunakeszi Vagongyárban dolgozott segédmunkásként. 1948-tól MDP-tag. 1951-ben bevonult katonának, majd jelentkezett a Petőfi Politikai Tiszti Iskolára. 1952-ben végzett hadnagyként, és előadó lett a Sztálin Katonai Politikai Iskolán. 1953 októberétől Kecskeméten a repülőtér pártiskolájának vezetője főhadnagyi rangban. Elkezdte a Közgazdaságtudományi Egyetemet, egy évet végzett el letartóztatásáig. A forradalom alatt október 26-29. között a reptér előtt húzódó műutat ellenőrizték, és fokozatosan alakult ki az a meggyőződésük, hogy helytelen a tömegre lőni. Ezért nem engedték leváltani magukat, és csak 29-én vonultak ismét be a laktanyába. Október 30-án alapszervezeti gyűlést tartottak, ahol Gáti Antal felszólalt. Támadta Matusek pártbizottsági titkárt és Parádi századost, aki személyzetis volt. Pontos tájékoztatást követelt a fővárosi eseményekről. Helytelenítette a szovjet beavatkozást, és nemzeti forradalomnak nevezte az eseményeket. Hamarosan magalakult a forradalmi katonai tanács, melynek ülésein ő jegyzőkönyvezett. A katonai tanács Szabad Kecskeméti Katona József Rádió néven rádióállomást hozott létre, amiben Gáti Antal is közreműködött. Tagja volt a szerkesztőségnek, egyes műsorokat ő állított össze, illetve mondott be. Október 31-én részt vett a Kinizsi Konzervgyárban a munkástanács-választáson, de más üzemekkel is felvette a kapcsolatot. Részt vett a városi forradalmi bizottság alakuló ülésén. November 2-án a rádióban a vélt szovjet támadás hatására az ENSZ segítségét kérte. November 4-én néhány napra letartóztatták, majd Debrecenbe vitték. 1956. december l-jén leszerelték, és segédmunkás lett a 25. Sz. Építőipari Tröszt-