1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

tartotta, az erők szétforgácsolódásától tartott. November 3-án a város konszolidálódása következtében döntöttek a munka november 5-i felvételéről, erről egyeztettek, és megállapodtak a munkástanácsok vezetőivel. A forradalmi bizottság ülésén a fenyegető szovjet felvonulás hatására az ellenállás is szóba került. Utasítást kértek a Parlamentből, a kormány azonban határozottan megtiltotta a szembeszállást. Utána tagja volt a szovjetekhez induló küldöttségnek. Délután Nagy Sándorral közösen Budapestre utazott a Parlamentbe, ahol a kezdődő tárgyalásokra hivatkozva ismét megtiltották nekik a szovjetek megtámadását. November 4-e után néhány napig egy tanyán bujkált, majd visszatért munkahelyére. Üzemében a végleges munkástanács elnöke lett. November 26-án részt vett a pedagógus nagygyűlésen, ahol fel is szólalt. Fontos szerepet vállalt a területi munkástanács szervezésében. Öt és B. Hajagos Károlyt delegálták a Nagy-budapesti Központi Munkástanácshoz összekötőnek. A KMT ülésein részt vett, december l-jén ő hozta Nemeskéri Józsefet, a KMT megbízottját, hogy a területi MT megalakulását segítse. Az alakuló ülésen felszólalt, követelte a pártszervezetek kitiltását az üzemekből. A meghívóval nem rendelkező kommunista vezetőket kiutasította az ülésről. Részt vett a sajtóbojkott és a december 1112-i sztrájkok szervezésében. Terjesztette a KMT röplapjait és tájékoztatóit. Aláírásokat gyűjtött, illetve a rendőrségnél eljárt a letartóztatott B. Hajagos Károly szabadon bocsátása érdekében. 1957. február 6-án tartóztatták le, személyi összefüggés alapján összevonták ügyét a már börtönbüntetését töltő Nagy Lajossal. A Szegedi Megyei Bíróság különtanácsa 1957. június 25-én gyorsított eljárásban Bognár Ferencet tíz év börtönbüntetésre, teljes vagyonelkobzásra és 8 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. szeptember 23-án elutasította a fellebbezését. Borsodi Károly: Kecskeméten született 1939. június 7-én. Anyja neve Kovács Sára. Iskolai végzettsége 8 általános. Cserépkályha-építő tanonc volt a Kecskeméti Törekvés Téeszben. Részt vett a Kecskeméti Törekvés Téesz párttitkárának felelősségre vonásában. Október 29-én zászlós felvonulást rendeztek a téeszben. Október 30-án részt vett a téesz feloszlatásában, a pártiratok elégetésében. A párttitkárt rejtegető Vörös Jánost megverték. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. május 5-én megszüntette ellene az eljárást. Brekva Sándor: Budapesten született 1926. december 14-én. Anyja neve Brekva Erzsébet. Iskolai végzettsége 7 elemi és az ipari iskola két osztálya. Foglalkozása bognár. A Kecskeméti Törekvés Téesznél dolgozott. Szüleit nem ismerte, egy lajosmizsei özvegy nevelte fel. Részt vett a Kecskeméti Törekvés Téesz párttitkárának felelősségre vonásában. Október 29-én zászlós felvonulást rendeztek a téeszben. Október 30-án részt vett a téesz feloszlatásában, a pártiratok elégetésében. A téesz feloszlása után, a pusztavámi szénbányában dolgozott, és Kisbéren lakott. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. május 30-án 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte.